Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Simon Zoltán: Egy lépés előre: újabb középkori részletek a sajókazai református templomon
lünk."' A monostor ismét felépült, hiszen 1329-ben, amikor Olivér unokái (a Putnokiak) megosztoznak kazai részeiken, a Szent János-monostor felőli harmadrész Jánosnak jutott. A másik kétharmad, mely a Szent Vid-templom felé esett, László és Rénold tulajdona lett. 17 Ezt a részt László és Rénold csak 1338-ban osztotta fel egymás között. 18 A pápai tizedjegyzékek szerint Pál, a kazai Szent Vid és Modestus egyház papja az 1332-1335. években átlagosan 35 garas tizedet fizetett. 19 Ez az összeg messze kimagaslik a megye plébániái közül, csupán Szendrő (31 3/4 garas), Szentpéter (29 garas), és Edelény (27 garas) közelíti meg némileg. A település jelentőségét ebben a korban más adatok is alátámasztják. Borsod megye több alkalommal - így például 1343-ban, 1351-ben és 1393-ban is - Kazán, vagy Kaza mellett tartotta közgyűlését. 2 " A falu hamarosan jog szerint is mezővárosi rangra emelkedett. Az 1393. évi megyei közgyűlést még Kaza villa mellett tartották, de 1413-ban, Kaza urbáriumában már - némileg talán túlozva - civitas-nak nevezik, végül 1438-tól rendszeresen oppidum-ként bukkan fel a forrásokban a település neve. 21 Ugyancsak a település jelentőségét húzzák alá azok az adatok, melyek a kazai vámról (1415, 1425, 1466, 1492), illetve az itteni vásártartási jogról (1461) tudósítanak. 2- A Kazán birtokos családok közül szinte valamennyinek állt itt udvarháza. A Lorántfiak kúriájáról 1489-ben, a Kazai Kakasok nemesi udvarházáról 1492-ben, kúriájáról 1517-ben a Gyulafiak házáról 1413-ban és 1433-ban, házáról, és nemesi kúriájáról 1524-ben a Putnokiak kúriájáról 1551-ben hallunk. 2 ' 1751-ben egy Palota nevű funduson (a mai evangélikus templom helyén) egy castellum romjait említik meg. 21 Figyelemre méltó egy 1522-ben, egy határper kapcsán felbukkanó földrajzi név: Kakasvára. 25 Ezt a középkori erődítményt a közelmúltban Putnok határában azonosította Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén. 2 " (Rátót nembeli „Porc" István fia, Kakas, aki 1290ben bukkan fel az írott forrásokban, 1312-ben a rozgonyi ütközetben esett el a királyi sereg tagjaként). Az egymással egyre lazuló rokoni szálakkal összefűzött birtokosok között ádáz pereskedések, kölcsönös hatalmaskodások zajlottak. Egyre-másra hallunk jobbágyok erőszakos áttelepítéséről, erdők kivágásáról, földek jogtalan felszántásáról, elfoglalásáról, fosztogatásokról verekedésekről. Mindeközben a templomról szó sem esik a forrásokban. Mindössze áttételes információkkal rendelkezünk. 1361ben például Putnoki Mihály esküt tesz, hogy nem fosztotta ki János papot, a kazai egyház rectorat. 27 1409-ben, egy a Putnokiak kazai részét érintő okiratban elárulják, hog)' a Putnokiak földje a „Papucha" végénél van. 2S 1415-ben Zsigmond király új adományba adja Kazai Kakas László fiainak, Gyulának és Lorándnak kazai részeiket. A határjárásnál említik a pap házát, mely a „Paphucza" nevű utcán van. Kikötik ugyanakkor, hogy Kazán a pap háza a mindenkori papnak marad. 29 1416-ban a Putnokiak pereskednek kazai részeik felett. Ennek kapcsán ismét említik a „Paputha" nevű utcát. 30 1467-ben Gyulai Kálmán egri vikárius utasítja a barcai vagy a kazai plébánost, hogy oldozza fel a kiközösítés alól Kazai Kakas Miklós özvegyét, Katalint, aki egy bérleti díj ki nem fizetése miatt volt kiközösítve. 31 1468-ban ugyanezen Katalint, továbbá Kazai Kakas Zsigmond fiait, Györgyöt és Lászlót ismét a kiközösítés fenyegette. Tamás esztergomi vikárius ugyanis több plébánost, köztük a kazait is arra utasítja, hogy ha a nevezettek 30 napon belül nem fizetik ki tartozásaikat, közösítse ki őket. 32 1473-ban Pál, kazai plébános egy perben közbenjártak között szerepel. 33 1487-ben egy Ambrus nevű kazai plébánost említenek. 31 Nem jobb a helyzet a falu másik jelentős egyházi épületére, az ágostonos kolostorra vonatkozó forrásokkal sem. A Détshy Mihály által is közölt adatokat (1343, 1487, 1510), 3: ' egyelőre csupán két újabbal tudjuk kiegészíteni: 1471-ben az ágostonos remeték megvádolták Kazai Kakas Miklós (ajelek szerint meglehetősen
