Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Simon Zoltán: Egy lépés előre: újabb középkori részletek a sajókazai református templomon
ső gótikus boltozat címerpajzsos vállai, az induló, kétszer hornyolt tagozatú bordák csonkjaival. (3. kép) A jelenleg két árnyalatú zöld színnel bemázolt berendezés egyes elemein (a keleti karzat mellvédjén, a szószéken, az Úrasztalán, a mózesszék hátlapján, a déli padsor előlapján, valamint a déli kapu ajtószárnyán) súrló fényben virágminták és feliratok körvonalai ismerhetőek fel. Ez az állapot volt a jellemző a templomra a mostani kutatást megelőzően. Mielőtt azonban a kutatás eredményeit ismertetnénk, tekintsük át a településre és a templomra vonatkozó történeti adatokat is. A templomra vonatkozó történeti adatok (Sajó-)Kaza neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Alapjául bizonyára a török Qaz személynév szolgált. 7 A település 1231-ben bukkan fel, mint a Miskolc nemzetség birtoka, e nembeli Bors ispán feleségének végrendeletében. 8 A Miskolc nemzetség az államalapítás kora óta birtokolt Borsod megyében, de Kazával kapcsolatban a nemzetségnek csak egyik, Domokos bántól származó ága játszik szerepet, így a település a nemzetségnek csak későbbi szerzeménye lehetett. 9 A királyi házzal is rokonságban álló Domokos 1187-ben, már felnőtt emberként bukkan fel az írott forrásokban, utoljára pedig 1195-ben hallunk róla. 10 Kazát bizonyára Domokos bán, vagy ismeretlen nevű apja (a hasonlóképpen a nemzetségnek csak ezen ágát illető Barcát egy 1194-es - hamis - oklevélben Domokos bán öröklött birtokának mondják) kapta adományba, s így a település csak a 12. század második felében kerülhetett a Miskolc nemzetség birtokába. Bors ispán 1237-re keltezett hamis végrendeletében a tanúk között a nemzetség egy másik tagja, Balasey is szerepel, akit kifejezetten Kaza-inak mondanak." A tatárjárás kazai következményeiről nem szól írott forrás, de a csapás aligha kerülte el a falut. Nem tudható, hogy a továbbiakban mi lett a sorsa a Miskolc nem itteni birtokának, a falu 1283-ban mindenesetre már a Rátót nemzetség kezén tűnik fel: a nemzetség úgynevezett nádori ágának osztozkodásakor Leusták, István és testvérüknek, az akkor már nem élő Olivérnek fiai kapják. 1 ' 2 A negyedik - akkor már szintén halott - testvér, Lőránt fiai lemondtak kazai részükről. A Rátót nemzetség ősei, a végső soron francia eredetű Rátót és Olivér lovagok a Nápoly melletti Casertából érkeztek Magyarországra, alighanem Kálmán király szicíliai normann feleségének kíséretében, 1097-ben. A nemzetség nádori ágát megalapító Domokos 1238-1240 között IV. Béla tárnokmestere volt." Az a tény, hog) 7 1283-ban Domokos leszármazottai Kaza felett családi osztályt tettek, arra utal, hogy Domokos fiai a falut korábban azonos jogon bírták, bizonyára atyai örökségként. Ha ez igaz, akkor Kazát még Domokos kaphatta királyi adományba, legkésőbb az 1240-es években. Az 1283. évi osztály után Kazán maradó nemzetségtagok leszármazottai (a Kazai Kakas, a Kazai Gyulafi, a Jolsvai, a Feledi, a Putnoki családok és a Serkei-Kaplai-Lorántfi-rokonság) aztán a középkor folyamán mindvégig birtokosok maradtak a településen." A következő adat már arról tudósít, hogy Kazán templom áll. 1288-ban ugyanis eg)' egyébként témánk szempontjából érdektelen oklevélben említés történik (Leusták fia) Dezső mester Egyed nevű kazai papjáról. 15 A falu a Rátótok birtokában gyors fejlődésnek indult. A nemzetség alapításának tekinthetjük azt a Szent János evangélista tiszteletére szentelt ágostonos remetekolostort, melynek kétszeri, tűz általi pusztulásáról 1315-ben és 1322-ben értesü-
