Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)

A pataki főoltár szentségházára szervetlenül ráhelyezett Mária-kegykép a Havi Boldogasszony típushoz tartozik. (2. kép) Eredetije a római Santa Maria Maggiore bazilika ősi kegyképe. A legenda szerint Nagy Szent Gergely pápa pestis idején hordoztatta körül körmenetben, mire a pestis megszűnt. Ezt a bizánci eredetű ikont az egész középkoron át olyan nagy tiszteletben tartották, hogy tiltva volt a lemásolása. Borgia Szent Ferenc volt az első, aki erre engedélyt kapott a pápától. Ezen másolat után készültek jezsuita körökben a további másolatok, így a pataki is, valószínűleg az 1737-es tűzvész után. A képet tartó lebegő angyalok az ez időben készült miskolci és egerszalóki oltárokkal hozhatók kapcsolatba.

58 A kép keretének stílusa, a tabernákulumhoz való szerveden kapcsolódása másodlagos elhelyezésről, az angyalok merev mozdulatai pedig a főoltár művészeténél szerényebb képességű alkotóról tanúskodnak. A képhez fűződő kegyelet lehet a magyarázata, hogy jezsuita oltár felszámolásakor a kegyképet ráhelyezték az új oltárra. 1964-ben kezdődött el a sárospataki templom régészeti kutatása és műemléki helyreállítása. A szentélyben végzett ásatások, majd a másfél méteres szintsüllyesztés elengedhetetlenné tették az oltár lebontását. A restaurálás során a vörösbarna átfestés alól előkerült az eredeti polichróm márványozás, s a megkopott arany- és ezüstfelületek kiegészítésével az oltár visszakapta eredeti pompáját. Átadására 1969. október 31-én került sor. JEGYZETEK 1 Clauderné Vladár Margit: A Várszínház története. = Tanulmányok Budapest Múltjából, 10. Budapest, 1943. 163-176., 7-12. t.; Magyarország műemléki topográfiája. IV. Budapest műemlékei. I. Szerk. Horler Miklós, Pogány Frigyes. Budapest, 1955. 479-483. Színház u. 1-3. 2- IKir 17,1 skk. 3 Lexikon für Theologie und Kirche. Hrsg. von Joseph Höfer, Karl Rahner. Freiburg am Br., 1957/1967. III.: 1366-1372. col.; Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. Történelmi kalauz. Budapest, 1995. I.: 498-513. 4 MOL Kam. Ht. Acta Jesuitica, Coll. Bud. Fase. 10. Col. 10-11. No. 3. 5 Boros Lajos: A győri karmelita templom. Budapest, 1980. 25. 6 Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest, 1959. II.: 37. 7 Kazy, Franciscus: Posthuma memoria res pace, belloque gestas ... comitis Stephani Kohári curiae regiae judicis &c. breviter complexa. Tirnaviae, 1732. 98. 8 Clauderné 1943. (1. jegyzetben i. m.) 171. 9 Lexikon der christlichen Ikonographie. Hrsg. von Engelbert Kirschbaum. Rom - Freiburg - Basel Wien, 1968/1976. L: 525-537. col. 10 Mt 3,17. 11 Jel 5,1-14.; Réau, Louis: Iconographie de l'art chrétien. Paris, 1955/1959. 1

1/1.: 30-31. 12 Braun, Joseph: Der christliche Altar. München 1924. 13 Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte. Begonnen von Otto Schmitt. Stuttgart, 1937-. V.: 228-242. col.; Lexikon der christlichen Ikonographie (9. jegyzetben i. m.) I.: 622-626. 14 Lk 24,13-35. 15 Hoffmann, P.: Kloster Schäftlarn. Augsburg, 1928. 36. 16 Réau 1955/1959. (11. jegyzetben i. m.) H/2.: 39. t. 17 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. Budapest, 1977. I.: 259. 18 Lexikon der christlichen Ikonographie (9. jegyzetben i. m.) VIL: 210-221. col. ; Lexikon für Theologie und Kirche (3. jegyzetben i. m.) V.: 1130-1131. col. 19 Schnürer, Gustav: Katholische Kirche und Kultur in der Barockzeit. Paderborn, 1937. 187.; Szeghy Ernő: Szent Terétzia és a karmeliták. Budapest, 1921. L: 148. 20 Schnürer 1937. (19. jegyzetben i. m.) 718. 21 Francisco Herrera 1648-ból származó festménye a modenai Museo Lazaro Caldini-ben található. Hazai példáját a budai Szent Anna-templomban láthatjuk Wagenschön Ferenc bécsi festőtől. Schoen Arnold: A budai Szent Anna templom. Budapest, 1930. 188.