Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Lászlóné Laár Erika: Petrik Albert sárospataki fényképei

velük."' A torony korábbi, faragványokkal ékes állapotát Myskovszky Viktor 1883-1884-ben készített rajzsorozata őrizte meg." Az egykori MOB jogutódjának gyűjteményében megmaradt akvarell-képek, rajzok szolgáltak alapul arra, hog)' az 1950-es években Gerő László és Szakái Ernő visszahelyezhették az ajtókereteket feltételezett helyükre. Petrik Albert nem jelezte a sárospataki képeknél készítésük idejét, noha más alkalommal a negatívra karcolta, vagy tussal írta fel a dátumot, esetenként az órát is. Képei készítésének időpontját - a loggia fotójának figyelembevételével - 1891 utánra tehetjük. JEGYZETEK 1 MOB irattár 1922/57., 1922/443. 2 Budapest a századfordulón. Petrik Albert fényképei. Kiállítás a/. OMvII pincegalériájában. A katalógust írta, szerk., a fényképeket vál. Lászlóné Laár Erika. Budapest, 1993. 3 A Bretzenheim-korszak építkezéseire ld. Détshy Mihály: A sárospataki vár kertje és szőlői. = Agrártörténeti Szemle, 15. 1973. 87-90.; Détshy Mihály: Sárospatak. 3. bőv. kiad. Budapest, 1970. 24-25.; Détshy Mihály: „Perényi-loggia" avagy „Lórántífy-loggia"? A sárospataki várkastély loggiájának építéstörténete. = Építés- Építészettudomány, 4. 1972. 89-91. 4 KÖH Fotótár: 2.125, 10.494, 10.496, 10.502 leltári számú pozitív kép 5 Ld. a 2. jegyzetet 6 A képekről legutóbbJósvainé Dankó Katalin: Myskovszky Viktor és Sárospatak. In: Myskovszky Viktor és a mai műemlékvédelem Közép-Európában. Nemzetközi konferencia Myskovszky Viktor születésének 160. évfordulója alkalmából, Kassa, Bártfa - 1998. május 18-21. Szerk. Bardoly István, Váliné Pogány Jolán, Jozefina Corejová. Bratislava - Budapest, 1999. 68-77. Die Fotografien von Albert Petiik aus Sárospatak Erika László-Laár Albert Petrik wurde 1876 in Kistárkány im Komitat Zemplén geboren. Er kam nach dem Abitur am Plauptgymnasium in Sátoraljaújhely an die Technische Universität Budapest. Petrik entwarf keine Gebäude, bleibenden Teil des Schaffens bilden seine Studien zu den Themen Fototheorie und Baugeschichte, das 1909-1913 in vier Bänden erschienene Buch „A régi Budajoest építőművészete" (Baukunst des alten Budapest) sowie seine Fotos. Aus seinen Fotografien plante die Gesellschaft für Kunstgewerbe - der auch Petrik angehörte - bereits 1915 eine Ausstellung, deren Verwirklichung vereitelte aber der Krieg. Albert Petrik musste den Militärdienst antreten, der Soldat fiel im August 1916 an der galizischen Front. Sein Fotonachlass, der etwa 3000 Stücke umfasste, vorwiegend Gebäude, Landschaften und Genreszenen verewigt, kam 1919 in den Besitz der Gesellschaft für Kunstgewerbe und wurde damals auch in einer Ausstellung gezeigt. Die Aufnahmen aus dem Bereich der Kunstdenkmäler - 1905 Stück übernahm auf Vorschlag seines Referenten Jenő Kismarty-Lechner das Landeskomitee der Kunstdenkmäler. Der Artikel veröffentlicht jene Petrik-Fotos, die die Burg von Sárospatak nach ihrem Umbau von 1891 verewigen.