Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Lászlóné Laár Erika: Petrik Albert sárospataki fényképei

Petrik Albert sárospataki fényképei LÁSZLÓNÉ LAÁR ERIKA Petrik Albert 1876-ban született a Zemplén megyei Kistárkányban (Male Tarkany, Szlovákia). A sátoraljaújhelyi főgimnázium elvégzése után került a budapesti Műszaki Egyetemre. Petrik épületeket nem tervezett, munkássága maradandó részét fotóelméleti, építészettörténeti tárgyú cikkei, tanulmányai, a „A régi Buda-Pest építőművészete" című 1909-1913 között négy kötetben megjelent könyve, valamint fényképei alkotják. Fényképeiből az Iparművészeti Társulat - melynek tagja is volt - már 1915-ben kiállítást tervezett, annak megvalósulását azonban a háború megakadályozta. A katonának behívott Petrik Albert 1916 augusztusában elesett a galíciai harcokban. A mintegy 3000 darabot számláló - elsősorban épületeket, tájképeket, életképeket megörökítő - fényképhagyatéka 1919-ben került az Iparművészeti Társulat birtokába, és ekkor kiállításon be is mutatták azokat. A műemléki tárgyú fényképeket - 1.905 darabot -, Kismarthy-Lechner Jenő a MOB előadójának javaslatára átvette a Műemlékek Országos Bizottsága.

1 A MOB jogutódjának fényképgyűjteményében 5.565-7.470 negatív leltáriszámon szerepelnek a 9 x 12 cm-es, nagyobbrészt brómezüst szárazlemezek, illetve nitrátfilmek. Az átvételi jegyzőkönyvet tartalmazó MOB irat csak a lemezekről szól, a 8 x 11 cm-es zselatinos-ezüst nagyításokat Weszelovszky Béla készítette 1928 és 1930 között. A többnyire azóta már elpusztult budapesti épületeket megörökítő fényképeiből kamarakiállítást rendeztünk az. OMvH pincegalériájában 1993-ban, „Budapest a századfordulón" címmel.

2 A Rákóczi-szabadságharc bukása után Sárospatak vára, és a hozzá tartozó uradalom először Trautson herceg tulajdonába került, majd 1776-tól kamarai birtok volt. A pataki vár 1806-ban jutott a Bretzenheim család tulajdonába. Az új birtokos az elhanyagolt épületeket erősen átépíttette. Lebontották a déli, ún. Lórántffyszárny Vörös-toronyhoz csatlakozó szakaszát, az udvari homlokzatok elé folyosói traktust építettek. Átalakították a külső homlokzatokat is, egy tengellyel délebbre helyezték a belsővár eredeti kapuját. A falak előtti árkokat, a Vörös-torony körüli területet feltöltették. Feltehetően a neoreneszánsz Bodrog felőli homlokzat kialakításával összefüggően a vár ún. Perényi-szárnyát is alaposan átépítették.

5 Az immáron ismét lakályossá vált palotát és a pataki uradalmat 1876-ban vásárolta meg Windischgrätz Lajos herceg, akinek családja 1945-ig lakta a várat. Az új birtokos 1891-ben a Lóránffy-loggiát Czigler Győző műépítész irányításával szétszedette, majd újjáépíttette.

1 Kevéssel utóbb a Vörös-torony reneszánsz faragványainak egy részét is kiemeltette eredeti helyükről és a palota különböző szárnyait díszíttette