Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

J. Dankó Katalin – Osgyáni Vilmos: Janus arcú kövek. A sárospataki vár legújabb kőtárainak tanulságai

14. kép. 1542-es évszámos kandalló 15. kép. A kandalló delfines sarokelerne felé domborodik, szinte hivalkodóan, mintha sütkéreznének és az állat fejek, szinte kacarásznak ezen. A két faragvány összetartozása eddig azért nem volt nyilvánvaló, mert a kandalló összeállításakor a jobb felfekvés érdekében és a főnézeti csonkaság elkerülése miatt egy kitűnően megfaragott betétet helyeztek el a bal alsó sarokban oda, ahol eredetileg egy szabályos bevágás volt, ugyanis oda csatlakozott a derékszögben álló faragvány konzolszerű sarokcsapolása. A faragvány elem bal oldalának a feltárásakor egyértelművé vált, hogy a kandalló rövidebb darabján, a konzolkövön ábrázolt állat farka ott, a beforduló oldalon van megfaragva. A sarokkandalló rövidebbik oldalának tulajdonítható konzolkő alaposabb vizsgálata során felismerhetővé vált az orrszerűen előrenyúló konzolrész letörési helye, alatta a lefaragott akantuszos voluta kevéssé megmaradt alsó kezdete, valamint az, hogy helyéről a falsík mentén lehasították, mégpedig úgy, hogy előbb mély árkot faragtak be a külső oldalba. (16. kép) A falban maradt részt az eddig történt falkutatási dokumentációkból nem sikerült azonosítani, pedig ha sikerülne, akkor a helyét is meg lehetne határozni. A mostani feltevésünk szerint nem biztos, hogy a helyét az Öregtoronyban kellene keresni, lehet, hogy a Perényi-szárnyban volt. A kandalló kompozíció tűztérnyílás melletti két szárkő faragványának azonos darabjait, a fejezeti résszel együtt már 1980-ban sikerült felismerni a „Reneszánsz Kőtár" kiállításának rendezése során. A szárkövek a Perényi Gábor korából származó faragványok nag)' keretes csoportjába tartoznak, funkciójukat, származási helyüket nem ismerjük, rekonstrukciójukat azonban el lehet készíteni, mert a kandallóban a szárkövek lábazata szárkő részletekkel, a kiállításban a szárkő részletek fejezetekkel együtt kerültek bemutatásra. A Perényi-szárny most folyó kutatásának a friss eredménye a kandalló kompozíciónak a kibővülő értelmezése. A 1999-ben elkezdett Lorántffy-loggia restaurálásával valamint a palotaszárny 2000-ben befejezett felújítási munkálatai során néhány