Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

J. Dankó Katalin – Osgyáni Vilmos: Janus arcú kövek. A sárospataki vár legújabb kőtárainak tanulságai

delt funkciót ellátó helyen beépíthették. A lőrésfolyosó nyugati bejárataként is egy elszedett keretet alkalmaztak, valamint a kápolna födémszintjén körbefutó lőrésfolyosónak is elszedett, gótikus kerete van. A szerzők már 1980-ban a Kádár Kata u. 20. kapualjában előkerült pálcatagos ajtókeretről megállapították, hogy az minden részletében megegyezik az Öregtorony alsó lőrésfolyosójának fent jelzett keleti ajtókeretével. Legközelebbi párhuzama: Visegrád vár.

12 Két gótikus keresztosztos ablak: a középkori város központjában álló lakóépületből, az udvari lépcső elbontásakor kerültek elő. (8. kép) A szárkő kétszer hornyolt, pálcatagos, alsó részén kétgyűrűs csavartdíszítésű kettős oszloppal. Párhuzamait a visegrádi és a tatai vár, valamint a Pécs Káptalan utcai feltárt ablakok szolgáltatják, de a diósgyőri, zólyomi és a budai várban is megtaláljuk párhuzamaikat.

13 A kora reneszánsz keretelem: a legtöbb kérdést felvető provinciális megoldású töredék. (9. kép) A Vörös-toronnyal kapcsolatba hozható faragványok között ez az eddig ismeretlen formai megoldást mutató darab a számtartó helyiség déli lőrés keretezésének bontásakor került napvilágra, a bal oldali szárkő hátoldalán. Az érdekessége ennek a nyíláskeret darabnak, hogy a profilsor részleteiben klasszikus elemekből tevődik össze, úgymint hengeres pálcatagozat, kíma, holker, vagy homorú tagozat, sima lemez tagozat, egyedül a háromszög keresztmetszetű pálcatagozatot nem találják a klasszikus formarendben. A gótizáló jelleget a sarokrészletekben figyelhetjük meg, mert módszerében még az áthatásokat alkalmazza a gótika formai megoldásaihoz szokott kőfaragó. Különösen a külső tagozatok sarokmegoldása érdekes, mert a kímának csak a domború részét tudja átbújtatgatni a tagozatok alatt és a többit síkban tartva fűzi, fonja össze, hogy vizuálisan „szét ne essen". A kiállításon történt bemutatáskor úgy helyeztük el, hogy a hátoldalán a Perényi-kori átfaragás is jól látható legyen. Meg kell jegyezni, hogy ez a faragvány Perényi-kori lőréskeretként is kilóg a sorból, mert valamilyen oknál fogva a profilozása szembe fordul velünk, nem úgy fejeződik be, mint ahogy ebben a korszakban szokás, hogy a keretezés belseje felé fordulnak a tagozatok. (Hasonló megoldás a lakótorony bejárati ülőfülkéinél.) A Perényi-kori faragvány-oldalon található kőfaragójelet még 8. kép. Gótikus keresztosztó ablak 9. kép. Kora reneszánsz keretelem