Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

J. Dankó Katalin – Osgyáni Vilmos: Janus arcú kövek. A sárospataki vár legújabb kőtárainak tanulságai

ig őrzöm azt az ijedelmet, melyet egyik műszaki bejáráson szerencsétlen balesete, agyrázkódásos esése okozott. Az itt megvalósult kiállítás igazán „kétarcú", hiszen a kibontott, másodlagosan felhasznált és már a reneszánsz stílusjegyeit is magán viselő késő gótikus kövek eredeti megjelenését szemlélteti a rekonstrukciók révén. A kiállított építészeti töredékek nemcsak a vár, hanem Patak építészettörténetéhez, gazdag gótikus egyházi és világi épületeihez szolgálnak mintegy tárgyi bizonyítékként. A középkor évszázadai, történései követhetők nyomon a kövek sorsában, pl. az egykori kolduló rendi kolostortemplom lebontásáról, s köveinek újra felhasználásáról beszélnek, hiszen Perényi Péter várépítkezéseinek kezdetén a távoli nyilazói kőbánya helyett a város elbontott épületei szolgáltatták az építőanyagot. Közvetve a „reformálásról", a kor nagy vallási és stiláris mozgalmairól (reformáció és reneszánsz), a birtokos váltásról, a Perényiek reformátussá válásáról, és a „cuius regio euis relegio" elv érvényrejuttatásáról, a művészeti stílusok együttéléséről - váltásáról is vallanak ezek a faragványok. Hogy a kiállításokon közkinccsé tehettük a sok új ismeretanyagot, kutatási eredményt évek munkájára volt szükség. A Vörös-torony felújításának előkészületeként Feld István összegyűjtötte mindazt a történeti adatot, amelyet a szakirodalomban fellehető volt. Tanulmányának következtetése egyértelmű, újabb információk csak a torony falkutatása során nyerhetők. Többen kétkedésüknek adtak hangot a Dankó Katalin - Feld István - László Csaba, majd később Szekér Györggyel bővült csapat eredményességét illetően, mondván mit lehet hozzátenni ahhoz az alapos forrásfeltáráshoz, melynek eredményeit Détshy Mihály publikálta, amely már így is szertefoszlatott minden illúziót a torony Árpád-kori keltezésével, vagy középkorra datáfásával kapcsolatban.'

1 S bár a szerző cáfolhatatlanul világossá tette, hogy a vár nem Árpád-kori, hanem kora újkori, mégis hangsúlyozta: „ahhoz, hogy Patak középkori történetét megismerhessük le kellene bontani a Vörös-tornyot". Détshy Mihály mondása azóta szállóigévé vált a kutatók körében. Az ironikus megjegyzés alapja, hogy az elpusztult épületek Patakon, és másutt is, gyakran csak a sokadlagos felhasználásból kibontott faragványok segítségével rekonstruálhatók - legtöbb esetben csak elméletben. A sok töredék kibontásával rajzolható csak meg a középkori Patak képe, hiszen különösen díszes gótikus építészeti faragványai egy virágzó várost feltételeznek, gazdag nemesi lakóépületekkel, udvarházzal, koldulórendi kolostorokkal, iskolával. Mindez ma már csak a többször átépített épültekben, vagy alapfalakba rejtett faragványként „fogható meg" a kutató számára. Példaként említhetjük a déli várfalban lévő, építőkőként felhasznált faragványokat. (Meg kell jegyezni, hogy a nyolcvanas évek elején még a délnyugati várfalban az ágyúdombig is nagyszámban lehetett megfigyelni beépített, másodlagosan felhasznált kőfaragványt.) Ezek a faragványok az utóbbi évtizedekben felületükben lepusztultak, ma már felismerhetetlenné váltak. A vastag falakban azonban tömegével szunnyadnak Sárospatak korai középkorának szétbontott csodálatos épületei, így a domonkosok kolostora és temploma, s annak korábbi elődje, ahonnan a folyosó falán látható oroszlános ív származik stb. Ezeket a várfalakat „épületkonzerveknek" lehet nevezni, melyeket egy gazdagabb kor fog felnyitni, feltárni, s annak révén még inkább megismerhetővé válnak Patak eltűnt korábbi épületei. Évtizedek óta ismert volt a külső várban álló lakóépület (Szent Erzsébet u. 20.) „in situ" gótikus ajtókerete, vag)' a Szent Erzsébet u. 19. sz. alatt korábban feltárt gótikus lakóépület több részlete, a keleti várfal valamint a plébánia épületének helyreállítása - a köpenyezés elbontása - során előkerült darabok, a Képtár épületének (Szent Erzsébet u. 14.) felújításakor napvilágra jött szép számú töredék, me-