Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Örsi Károly: Détshy Mihály a „Tanár Úr”. A sárospataki és egri vár helyreállítása
3. kép. A sárospataki vár a bástya előtti az üvegházzal, 1945 előtt „Miskától" tudtam meg, hog) 7 Sárospatak művelődéstörténetünk számos területén, így kertkultúránk múltjában is jelentős szerepet játszott. Az első említések a 16. század közepéről származnak, abból az időből, amikor Patak akkori birtokosai, Perényi Péter, majd Gábor családi székhelyükül felépítették a ma álló várkastélyt. Már az 1554. évi összeírás tanúsítja az itteni kertek létezését, mert amikor 1621ben Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna az uradalom egyedüli gazdái maradtak, Patak várához már három kert tartozott, a Cxombos-, a Mandulás- és a Mogyorós-kert, továbbá két szőlő, a Somlyód és a Mandulás. A pataki kertkultúra Lorántffy Zsuzsanna idejében, a 17. század derekán élte fénykorát. A kertkultúra új korszakát a 19. század elején a Bretzenheim hercegek nyitják meg, amikor a várkastély körül a ma is virágzó parkot telepítik. Miska kutatásaira, terveire támaszkodva igyekeztem a ránk maradt állapotot, a pénzügyi lehetőségek figyelembe véve a Henri Cavet 1823-ban készült tervéhez közelíteni, mert annak lepusztult állapotát örököltük meg. Az 1973-ban megjelent „Sárospataki vár kertjei és szőlői" c. munkájában ismerteti kutatásainak kerttörténeti eredményeit. Ez a tanulmány akkor talán az első volt a maga műfajában, kertépítészet-történetünk egyedülálló műve. Számomra iránymutató, követendő példa. Nem volt divat akkor kertépítészet-történettel foglalkozni. Munkáimnál, Nagycenk, Sárospatak, a siklósi vár, Martonvásár, Seregélyes,- Fertőd,- Hőgyész, Tata, Alcsút, stb. kastélykertjeinek helyreállításánál is hasznosítottam. 1965-ben készítettem a kertfelmérést és a növényszelekciós tervet. A kerthelyreállítást itt is az évtizedek alatt megnőtt sarjak, magoncok eltávolításával, a bozótos megszüntetésével kellett kezdeni. Különösen a magas kőrisek, korai juharok, hársak szaporodtak. 15-430 cm 0 volt a legtöbb, amit el kellett távolítani, (kb. 60 nf ! ) De idézem a terv műleírását: „A kertrekonstrukciós munkák első lépéseként szükséges a meglévő faállomány felülvizsgálata, szelektálása, hogy az új telepítéseknek a megfelelő helyet biztosítsuk.
