Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Olajos Csaba: Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplon megyében
te el a Hernádmenti Építőipari Szövetkezet. A rendszerváltás után a régi tulajdonosjelentkezett hasznosítónak, aki fokozatosan állítja helyre az épületet. (15. kép) A Gazdasági Bizottság által biztosított pénzügyi keretekből 1982-1986 között a megyében 15 épület állagvédelméről sikerült gondoskodni, amelyek összege meghaladta a 30 millió Ft-ot. Helyreállítás a Megyei Tanács közreműködésével a rendszeiváltásig A legjelentősebb reneszánsz kori kastélyoknál, várkastélyoknál 1977-ben sikerült döntő lépést tenni. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a tanácsi szervek együttműködése eredményeként ekkor indult meg a Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal kezdeményezésére a pácini Mágóchy-kastély teljes helyreállítása. A Megyei Tanács és az OMF megállapodása alapján elkezdődött a kékedi Melczer-kastély és a szerencsi Rákóczivárkastély főépületének teljes helyreállítása is. A pácini Mágóchy-kastélyban Bodrogközi Múzeum, a kékedi Melczer-kastélyban tanácsi továbbképző, a szerencsi várkastélyban kultúrcentrum (művelődési otthon, múzeum, könyvtár) került kialakításra. Kéked, Melczer-kastély: a Kékedy, majd a Zombory, végül három évszázadon át a Melczer családé volt, építéstörténetét 1978-1979-ben ásatással kiegészített alapos falkutatás tisztázta. A régészetileg megállapított korábbi épület helyén a 16. század végén építették a Kékedyek téglalap alaprajzú, kerek tornyokkal erősített háromszintes udvarházukat. A kastélynak hajdan nagyméretű, évszázados fákkal, virágágyásokkal és sétányokkal ellátott gondozott parkja volt, ahol a kulturális élet számos kiemelkedő képviselője is megfordult. A helyreállítás során az új funkció kialakítása mellett sikerült megőrizni a reneszánsz kastély értékeit. A rendszerváltás utáni tulajdoni bizonytalanságok miatt, a teljesen helyreállított és működőképes épületet, csak tíz évvel később vették használatba. Pacin, Mágóchy-kastély: enyhén kiemelkedő homokdombon telepített, védőfallal körülkerített udvarban áll. Téglalap alaprajzú, kéttraktusos, déli sarkain kiugró szabálytalan hatszögű „tornyokkal" bővített, egyemeletes, manzárdtetővel fedett épület. A déli oldal kivételével változó magasságban álló várfal veszi körül, a sarkokon kerek, kúpos fedésű tornyokkal, illetve délnyugaton egy földszintes, téglalap alaprajzú melléképülettel. A „tornyokat" felül - eredetileg körbefutó - sgraffitódíszes törpeárkádsor zárja le az erősen tagolt főpárkány felett. Ugyancsak sgraffitódíszes felirattöredékek találhatók a délkeleti torony déli homlokfalán, valamint egy Alagi-címer AF monogrammal a délnyugati torony egyik emeleti ablaktimpanonjában. A „torony"-sarkokat a földszinten szélesen fugázott vörös festés, az emeleten váltakozó méretű vakolatkváderek armírozzák. A kastélyt - a bejárat feletti feliratos-címeres tábla és írott források tanúsága szerint - 1581-ben emeltette Mágócsi Gáspár és unokaöccse, Mágócsi András, ez utóbbi és felesége, Alagi Judit lakóhelyükül. Az 1960-as években elvégzett kisebb, tatarozó jellegű helyreállítás után, melynek legfőbb eredménye a törpeárkádsor sgraffitóinak feltárása volt, 1977-1987 között a széles körű régészeti kutatás eredményei alapján a tetőformát, s néhány, már nem rekonstruálható részletet leszámítva - az épület 16. századi formája került visszaállításra, a mai műemléki felfogásnak megfelelő, jól megkülönböztethető kiegészítésekkel. 1988-ban a kastélypark helyreállítása is megtörtént. Ebben az időben több tsz ismerte fel a kastélyhasznosításban rejlő lehetőségeket. A krasznokvajdai tsz a Szentimrey-kastélyt, a csobaji tsz pedig a taktabáji Patay-kastélyt állította helyre és hasznosította tsz-irodaként. Megkezdték a tibolddaróci Majtényi-kúria helyreállítását is tsz-központ céljára.
