Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Olajos Csaba: Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplon megyében

csülni a megye kastélyainak, kúriáinak a számát. Az adatokból az állapítható meg, hogy megyénkben közel 260 (263) kastély, kúria, illetve udvarház épült az elmúlt évszázadok során. Ebből 80 műemléki védelem alatt áll, illetve állt, amely az állomány 32,4 %-ának, durván 1/3-ának felel meg. A megye műemlékileg védett épületeinek száma 700 körül van. A védett épületek 11,4 %-a kastély és kúria. Ez az arány hasonló az országos átlaghoz. Az elmúlt évszázadok során 400 év alatt 65 épület, az állomány kb. 20-25 %-a pusztult el. AII. világháború után 40 év alatt minimum 17 épület, az egész állomány 6,4 %-a semmisült meg. Az elpusztult épületeken túl jelenleg is több kastély, illetve kúria, ezen belül védett épület áll a megsemmisülés határán. (1. sz. melléklet) A II. világháború után elpusztult épületek A II. világháború után a nemesség helyett az itt hagyott épületeik váltak a régi, reakciós rendszer szimbólumaivá és a támadások célpontjává. Megyénkben több kastély a háború utáni első években, évtizedekben így válhatott a rombolás áldozatává. A negyvenes-ötvenes években így pusztult el az abaújvári Csáky-kastély, a boldvai Szatmáry-Király-kastély, a cserépváraljai L'Hullier-kastély, a kisbózsvai Bombeles-kastély, a mádi Orczy-kúria, a sajóörösi Melczer-kastély, a sajóvámosi Edelsheim-kastély, a szendrői Csáky-kastély, a szirmai Klcin-kastély, a tiszatardosi Reviczky-kastély. Abaújvár; Csáky-kastély: gróf Csáky János építtette a 18. században, de egy 1957ből származó bizottsági jegyzőkönyv szerint a 16-17. században épült. (3. sz. melléklet) Földszintes, 7 tengelyes, keleti szárnya emeletes volt. Több szervezet üzemeltette az épületeket (tsz, községi tanács, stb.), 1955-ben renoválták. A bizottság fontosnak tartotta a tulajdonjogi kérdések tisztázását, valamint az épület fokozatos karbantartását és felújítását. A jegyzőkönyv alapján az állapítható meg, hogy az épület 1960 után pusztult el. Boldva, Szatmáry-Király-kastély: klasszicista épület a 19. század első harmadából, amit az állami gazdaság üzemeltetett. Két földszintes szárnnyal bővített emeletes épület volt, a földszintjén boltozatos helyiségekkel. Dr. Vargha László 1952-ben javasolta műemléki védelmét. A kastély az 1970-es években pusztulhatott el. Cserépváralja, L'Huilier kastély: a 18. században épült, földszintes, barokk stílusú kastélyt a helyi tsz üzemeltette. A műemléki értékű épületegyüttes rendkívül festői környezetben a Cserépi vár, a kápolna és a kútház között állt. 1946-ban már elhanyagolt állapotban volt, szemtanúk elbeszélése szerint boltíves pilléreit traktorral húzatták el. A kastély a tsz összevonásoknak lett az áldozata, helyén borfeldolgozó épült. (1-2. kép) Kisbózsva, Bombeles-kastély: festői környezetben álló klasszicista épület volt a 19. század elejéről. Állítólag I. Miklós cár építtette az egyik udvarhölgy számára. Az emeletes kastély 1954-ben már üresen állt és szemtanúk szerint kísértetiesen hasonló sorsra jutott, mint a cserépváraljai kastély. (3-4. kép) Mád, Orczy kúria: az egykori hegyaljai mezőváros jellegzetes barokk épülete volt, amit az 1950-1960-as években bontottak el. (5. kép) Pusztaradvány, Pallavicini-kastély: az emeletes kastély 1830 körül épült, középrizalitos, timpanonos kialakítással. A 1970-es évek óta romos állapotban áll. Sajóörös, Melczer-kastély: az EM Műemléki Csoportjának hozzájárulásával 1957ben bontották el. Sajóvámos, Edelsheim-kastély: a 20. század elején épült 35 szobás kastélyt az 1946os iratok még mint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak közoktatási célra