Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében

A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében VALTER ILONA A Mátra hegység aljában, az Alföld északi peremén található Gyöngyös városa. Az ún. vásárvonalon fekszik, ott, ahol a két különböző táj termékcseréje következté­ben kialakulnak a mezővárosok, városok. A Gyöngyös név legrégibb okleveles em­lítése - Gungus alakban - IV. Béla király 1261. évi oklevelében történik, amikor a király felsorolja az egri püspökségnek Szent Lászlótól adományozott birtokait. Ezek között a város szomszédságában fekvő Gyöngyöspüspökit is említi, Gungus Puspoky alakban. 1 A magyar honfoglalás után a Mátra alját az Aba nemzetség szállta meg. Anony­mus szerint Árpád a nemzetség őseinek, Ednek és Edömérnek ajándékozta ezt a területet." A 13-14. században a nemzetségből kiváló ágak birtokai egymás mellett - sokszor kibogozhatatlan összevisszaságban - helyezkedtek el ezen a tájon. Gyön­gyös és környéke az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt a 13. század­ban, és már az 1270-es években igen gyorsan fejlődő település volt. Növekedését Csobánka comes két fiának: Jánosnak és Péternek 1274-1275 tájára tehető oszto­zása még jobban elősegítette. 3 1275-ben Csobánka fia János szerepel Gyöngyös egyedüli földesuraként. Megtudjuk ezt IV. László király egyik okleveléből. A király rendeletére 1275-ben az egri káptalan határjárást végzett, és közölte az oklevélben, hog)' „Chobanka de Gungus fiának, János comesnek" birtoka a Gálya közelében érintkezik a bejárt határral.' Úgy tűnik, Gyöngyös volt János comes birtokainak központja, itt lehetett egy curiája. A Csobánka ág későbbi birtokközpontja, a benei vár ekkor még nem létezett, vag)' éppen épülőben volt. Minden okunk megvan te­hát azt feltételezni, hogy János comes a gyöngyösi curiájában lakott. Gyöngyös a 13. században eg)' utcás, középen piactérré szélesedő, ún. utcapiacos típusú tele­pülés volt. Az egy utca a mai Fő utca lehetett, orsó alakú kiszélesedésében állott a Szent Bertalan-plébániatemplom Árpád-kori elődje. Gyöngyös települési viszonyairól János comes fiainak: Lászlónak, Dávidnak és Sámuelnek 1301. évi osztozásáról készült oklevélből nyerünk képet." A három test­vér először a faluban lévő belsőségeket határolta el egymástól, majd a szántófölde­ket és a szőlőket. László kapott nyugaton egy utcarészt Prisyl pincéjétől, illetve a templom sarkától kifelé az árokig. Ezen kívül övé lett az árkon túli rész is, mind a két oldalával. Dávid kapta az utca másik, déli részét, és ennek egy másik árok képezte határát, amely Benedek ispán udvarháza mellett volt. Innen már az útnak mindkét házso­ra neki jutott. Sámuel kapta a Benedek ispán házától északra terjedő részt a folyó két oldalán, kivéve Benedek ispán udvarházát és népeit és a László által alapított Corpus Christi-kápolnát. Az egyházak kegyurasága közös maradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom