Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében
A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében VALTER ILONA A Mátra hegység aljában, az Alföld északi peremén található Gyöngyös városa. Az ún. vásárvonalon fekszik, ott, ahol a két különböző táj termékcseréje következtében kialakulnak a mezővárosok, városok. A Gyöngyös név legrégibb okleveles említése - Gungus alakban - IV. Béla király 1261. évi oklevelében történik, amikor a király felsorolja az egri püspökségnek Szent Lászlótól adományozott birtokait. Ezek között a város szomszédságában fekvő Gyöngyöspüspökit is említi, Gungus Puspoky alakban. 1 A magyar honfoglalás után a Mátra alját az Aba nemzetség szállta meg. Anonymus szerint Árpád a nemzetség őseinek, Ednek és Edömérnek ajándékozta ezt a területet." A 13-14. században a nemzetségből kiváló ágak birtokai egymás mellett - sokszor kibogozhatatlan összevisszaságban - helyezkedtek el ezen a tájon. Gyöngyös és környéke az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt a 13. században, és már az 1270-es években igen gyorsan fejlődő település volt. Növekedését Csobánka comes két fiának: Jánosnak és Péternek 1274-1275 tájára tehető osztozása még jobban elősegítette. 3 1275-ben Csobánka fia János szerepel Gyöngyös egyedüli földesuraként. Megtudjuk ezt IV. László király egyik okleveléből. A király rendeletére 1275-ben az egri káptalan határjárást végzett, és közölte az oklevélben, hog)' „Chobanka de Gungus fiának, János comesnek" birtoka a Gálya közelében érintkezik a bejárt határral.' Úgy tűnik, Gyöngyös volt János comes birtokainak központja, itt lehetett egy curiája. A Csobánka ág későbbi birtokközpontja, a benei vár ekkor még nem létezett, vag)' éppen épülőben volt. Minden okunk megvan tehát azt feltételezni, hogy János comes a gyöngyösi curiájában lakott. Gyöngyös a 13. században eg)' utcás, középen piactérré szélesedő, ún. utcapiacos típusú település volt. Az egy utca a mai Fő utca lehetett, orsó alakú kiszélesedésében állott a Szent Bertalan-plébániatemplom Árpád-kori elődje. Gyöngyös települési viszonyairól János comes fiainak: Lászlónak, Dávidnak és Sámuelnek 1301. évi osztozásáról készült oklevélből nyerünk képet." A három testvér először a faluban lévő belsőségeket határolta el egymástól, majd a szántóföldeket és a szőlőket. László kapott nyugaton egy utcarészt Prisyl pincéjétől, illetve a templom sarkától kifelé az árokig. Ezen kívül övé lett az árkon túli rész is, mind a két oldalával. Dávid kapta az utca másik, déli részét, és ennek egy másik árok képezte határát, amely Benedek ispán udvarháza mellett volt. Innen már az útnak mindkét házsora neki jutott. Sámuel kapta a Benedek ispán házától északra terjedő részt a folyó két oldalán, kivéve Benedek ispán udvarházát és népeit és a László által alapított Corpus Christi-kápolnát. Az egyházak kegyurasága közös maradt.
