Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: Újszerű segédlet a műemlékvédelmi munkában

nagy része történelmi hagyatékot őriz, amely koncentráltan az országos jegyzék­ben szereplő műemlékekben ölt testet, vagy helyi védelemre lenne érdemes. Ez a kőbe vésett történelem az épületekben, a települések szerkezetében maradt ránk. A nyolcvanas évek közepén a tudományt képviselő akadémiai szerveződések is felfigyeltek e terület fontosságára. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága keretében 1986-ban megalakult a Településfejlesztési és Te­lepüléstudományi Szakbizottság, amely 1986. március 13-án tartott összejövetelén úgy határozott, hogy Műemléki Munkabizottságot hoz létre. Indoka az volt, hog)' a településtudomány a mai kor problémáinak elemzésénél, tudományos igényű ta­nulmányozásánál nem nélkülözheti a településtörténeti összefüggések feltárását, megismerését. A munkabizottság legfontosabb feladatának tekintette a nemzeti kultúránk ré­szét alkotó építészeti örökség tudományos színvonalú megőrzésének elősegítését. Ez a tevékenység az építészeti örökség megismerésével kezdődik, és a védetté nyil­vánításon át, a tudományos igényű, szakszerű helyreállításon - funkcióváltáson ­keresztül valósul meg. A bizottság fontos célként tűzte maga elé a műemlékvéde­lem „társadalmasítását", melyet minél több ismeretanyag közzétételével kell és le­het megoldani. E célt több területen és formában valósították meg. A műemlékekben gazdag városokban tartották a munkaüléseket, részben az épületállomány jobb megisme­rése céljából, másrészt a megoldandó feladatokban való segítségnyújtás igényével. Ig) 7 1987-ben Győrben, Szombathelyen, Székesfehérváron, Veszprémben volt munkaülés. A szombathelyi munkaülésen ifj. Entz Géza, az MTA Művészettörté­neti Kutatócsoportjának munkatársa beszámolt a műemléki kis- és nagytopográfi­ák állásáról. Az előkészítés alatt álló megyék között Vas megye nem szerepelt. 1988-ban Pápa, Sopron és Esztergom' városok kerültek sorra. Ebben az évben fo­galmazódott meg az elképzelés, hogy települési és műemléki forráshely katasztert kellene összeállítani.- Egyszemélyes tudományos munkák készítése helyett tehát, az egyéni babérokat nem termő forráskiadvány tervezésébe kezdtünk, hogy szak­mai tapasztalatainkat az érdeklődők szélesebb körének is rendelkezésére tudjuk bocsátani. Épített és természeti környezetünk védelmének fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, minden felelős állásban lévő személy küzd ezért, ha nem is egyenlő arányban és szinten. A műemlékvédelem, a területfejlesztés és városrendezés ta­pasztalt szakembereinek lelkiismereti kötelessége, hog)' a mindenkori vezetést, ál­lamigazgatást támogassa a szakmai értékek: a.) feltárásában, b.) megismerésében, c.) megvédésében. Nyilvánvalóan nem várható el egyetlen polgármestertől, jegyzőtől vag)' más fe­lelős személytől, hog) 7 az élet minden területén szakmai ismeretekkel rendelkez­zék. Ki-ki a maga végzettségének és ismereteinek tárházát hasznosíthatja csak munkája során, és ha ennek tudatában van, maximálisan támaszkodik az általa irá­nyított szervezet tapasztalt és képzett szakembereire. A városrendezés, a műemlékvédelem csoport munka. Mindkét területen több tudományág hatékony együttműködése kell ahhoz, hogy kialakulhasson a szakma­ilag helyes végeredmény. E területek szakembereit az egyetem külön-külön csak előkészítette feladataikra, de a mindennapi gyakorlat neveli őket arra, hogy a több tudományágat is integráló műemlékvédelem és várostervezés hivatott munkásaivá váljanak. E tényjogán, mint hosszabb-rövidebb ideig e területen dolgozók, vesszük magunknak a bátorságot, hogy megkíséreljünk segítségére lenni mindazoknak, akik mellett nem állhat szakember. Ha nincs minden település polgármestere mel­lett műemlékvédelmi és/ vag)' városrendezési szakember, adjunk legalább a kezé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom