Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Marosi Ernő: Két korszak emléke. Az esztergomi királyi palota kettős kapuzata

9 Vö. Marosi, Ernő: Zum Prinzip des „pars pro toto" in der Architektur des Mittelalters. In: Architektur des Mittelalters. Funktion und Gestalt. Hrsg. von Friedrich Möbius, Ernst Schubert. Weimar, 1983. 288. skk. - a portálarchitektúra perspektivikus értelmezéséről: 298. skk. 10 Ezek megfigyelésében Lővei Pál volt segítségemre, akinek ezért hálás köszönettel tartozom. 11 Ld. pl. Budáról: Gerevich László: A budai vár feltárása. Budapest, 1966. 414. kép bal alsó rekonstrukciós rajz és XVI1/1. t.; XXI/6. t. Hasonló levélkék Esztergomból is, egy baluszter-törpepillér töredékének kandeláber-díszítésében: Mikó Árpád: Ippolito d'Esté esztergomi érseki udvara és a reneszánsz kőfaragás Magyarországon (1487-1497). = Ars Hungarica, 16. 1988. 135. H/2, sz., 140., 15. kép. 12 A típust 1100 körüli datálású, a székesfehérvári szarkofág körével kapcsolatba hozott s az 1150-1200 közötti datálással ellátott óbudai töredékkel jelzett, hosszabb hagyományba illesztette Tóth Sándor In: Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. Budapest, 1994. kat. 1-33., 1-55. Fenntartások: Marosi, Ernő a kiállítás recenziójában: Acta Históriáé Artium, 27. 1994/1995. 332. A fejezet modenai párhuzamához (Ghirlandina): Raffay Endre: Az aracsi templom. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Főszerk. Kollár Tibor. Szeged, 2000. 168. 13 Marosi 1984. (1. jegyzetben i. m.) 108. kép 14 Uo. 54. skk. 15 Erről ld. főleg Tólh Sándor: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége. = Építés- Építészettudomány, 15. 1983. 396. skk. 16 Példák: Marosi 1984. (1. jegyzetben i. m.) 108., 116., 117. kép. Ein Denkmal zweier Epochen Das Doppelportal des Königspalastes in Esztergom Ernő Marosi Das Doppelportal vom letzten Viertel des 12. Jahrhundert im Palast Königs Béla III. in Esztergom ist ein Werk vermutlich der Frühphase der am Palastbau tätigen Werkstatt. Bei der Renaissanceausstattung des Palastes am Ende des 15. Jahrhunderts wurde das romanische Portal umgestaltet: seine Sockelzone wurde vom um etwa 70 cm erhöhten Fußboden verdeckt, sein Türsturz und Tympanon entfernt. Dazu kam eine Umdeutung des romanischen Portals durch Malerei: Kassettierung mit Rosetten am Tonmnengewölbe des Durchgangs zum Bergfried sowie eine ornamentale Bemalung der architektonischen Glieder des Portals. Auf diese Weise ist ein Renaissanceportal ohne Bogenfeld und Basen entstanden, ähnlich zu Renaissanceportalen des gleichen Typs. Diese Umgestaltung hat sich im Zuge der Neuausstattung der romanischen Räume des Bergfrieds erfolgt, als die Tugendallegorien auf der Wand des benachbarten sog. Vitéz-Studio (wohl erst unter dem Pontifikat Erzbischofs Ippolito d'Esté, um 1490) gemalt wurden. Die stark antikisierende Kapitellzone des ursprünglichen Portals des 12. Jahrhunderts, die bei der Umgestaltung bewahrt wurde, konnte dabei durch ihren Stil einen besonderen Wert besessen haben.