Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tímár Árpád: „Utazás sikere”. „Megtekintésre méltó” műalkotások Novák Dániel magyarországi útirajzaiban

Az oltárképre vonatkozó megjegyzés megint figyelmet érdemel. Bár a kép témáját, ikonográfiái tartalmát Nóvák nem tudta pontosan meghatározni, s a szerző nevét sem találta meg rajta, kiemelkedő kvalitását felismerte, s jellegét, stílusát is elég jól körülhatárolta." „Megtekinténk ennekutána a fő egyházat, melynél a talapzaton, hová néhány lépcsőből álló hágcsó vezet fel, egy oszlopsor áll elől 6 corinthi oszlopból szerkesztve, s a peristylben ismét 4 szabadon álló hasonló gömbölyű oszlop, melyeknek megfelelnek a félemeletű oszlopok s pilas terek a hátfalakon alkalmazva. Ezen porticusnál a 4 szélső oszlop két pár társoszlopot képez, azaz: két egymáshoz igen közel állított oszlopokat, milyen elrendezés bárhol sem szül, annál kevesebbé ily nagy műalkotványnál, jó behatást. Felül az attikon terméskőből kifaragott 6 szobor áll, alig 7 fej magasok, melyek helyes ízlésre éppen nem tarthatnak számot, s melyeket tehát az okból, hogy a porticus több méltóságot mutathasson, ott nem lenni óhajtanám. A szobrok alatti felírás arany betűkkel következő tartalmú: D.O.M. In Honorem Assumae in Coelum Virginis Et S. Michaelis Archangeli." Itt tehát ismét voltak Nováknak bíráló megjegyzései. Bár a klasszicista formarend egészében nyilván szimpatikus volt számára, ám azokat a megoldásokat, amelyek ízlésének, arányérzékének nem feleltek meg, elutasította. „Egyébiránt külső alkata ezen fő egyháznak egyszerű; a kupolán egy lámpa áll 8 ablakkal, melyek beszolgáltatják a világosságot felülről; a kúp cseréppel van fedve, a két oldali tető pedig rézzel. Belsejét tekintve meg ezen püspöki basilikának, az méltán helyesnek nevezhetni architektúrái elrendezésére nézve, melynél a corinthi pilasterek teszik a fő díszességet, melyeken egy csinos könnyű gerend jár végig. Magassága a kűpnak helyesen megfelel a templom hosszának és szélességének, s allegóriái alakokkal díszül. Ezen egyházban, ami ritkaság, a symmetria végett 4 egymáshoz hasonló szónokszék van az izmos gyámoszlopokon elrendelve, melyek közül azonban egyik sem használtatik, hanem egy más, tölgyfa pallókból szerkezeti van az egyház padlatára állítva, melyet, mihelyst szükség, ki lehet takarítani. A bal felül eső szekrestyében van néhány kép, s ezek között két antik olajfestvény: Klára és Thekla, melyek megérdemlik, hogy azokat a műértő megtekintésre méltassa. Magában a fő egyházban helyes azon két festvény, melyeket mindjárt láthatni, ha az ember a portálnál belép, jobbra Sz. Miklóst, balra Sz. Flóriánt ábrázolók; a Sz. Mihály arkangyalt jelentő is jó festvény; azonban azon nagy festvény, mely a fő oltárt díszíti: Krisztus a keresztfán - nem lehet jól kivenni, bár remek darabnak látszik is az lenni. - A szónokszék alatt észrevehetni 4 félmagaslatú arcképet, melyek között az egyik, mely Migazzit ábrázolja, mosaikból dolgozva, ki ezen főegyházat építteté, valóban remek. Végre ezen basilikát két alacsony torony díszíti elől a frontnál beosztva, melyeken órák alkalmazvák."" (10. kép) A képek leírásával kapcsolatban megjegyzendő, lehet, hogy Nóvák némelyik kép témáját félreismerte, lehet, hogy egy-egy kép azóta kicserélődött. De amit a főoltárról mond, az helytálló: a napjainkban látható, Maulbertsch festette Mária és Erzsébet találkozása témájú freskót igen korán elfedték egy olajképpel, melyet Johann Martin Schmidt festett, témája valóban Krisztus keresztre feszítése volt, s ezt teljesen megfeketedett állapotban távolították el az oltárról 1944-ben.

15 „Mind ezek után megtekinténk a siketnéma intézetet," majd a ferences templomot és kolostort, végül pedig a vendégfogadóban egy színielőadást is meghallgattak: „rosszabbul darabot adni éltemben még nem nem hallottam, s oly rossz énekléssel s hasonló rossz muzsikával soha nem találkoztam."

,b Másnap átkeltek a szentendrei szigetre s azon lefelé utaztak Pócsmegyer - „Monostor" - szentendrei rév irányába. Ekkor kerül sor Szentendre épületeinek részletesebb méltatására: „A szigeti parttól tekintve meg Sz. Endre kamarai mezővá-