Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tímár Árpád: „Utazás sikere”. „Megtekintésre méltó” műalkotások Novák Dániel magyarországi útirajzaiban

3. kép. Esztergom 1820-ban. Megjelent: Hazánk és Külföld, 1867. tik építészeti formákra emlékeztető részleteket tartalmazott. Feltűnően jó véleménye volt viszont két, kortársak alkotta szoborról. „Ennekutána megnézénk a másik kápolnát, hol Ambrosius érsek síremléke tűnt legelőbb szemünkbe, Pisani derék olasz művész dolgozata, mely műnél minden a legnagyobb művészi pontossággal s készséggel van készítve carrari fehér márványból. Átellenben egy talapzaton, mely hasonlólag helyes dolgozat, térdel Sz. István az ég felé tekintve, Ferenczi magyar szobrász munkája. Legfelül a Sz. Háromság van lefestve s pedig tiszta ecsettel. - Most már a kriptába léptünk, s a 2 átgipszelt óriási alak ötlött szemünkbe, jobbra pedig azon tér, mely márványból faragott egyiptusi oszlopokkal díszül, s hol az érsekek számára állanak elkészülve a sírboltok."'

4 A templom belső terével kapcsolatosan némi kritikai megjegyzése is van Kováknak: „...a gerend (Gebaelk) alatt nem láthatni sehol alkalmazott kétharmad rész emeletű oszlopokat, avagy legalább is pilastereket, mely meztelenség a többi pompa mellett igen feltűnő, mely hiányt más európai főegyházban sehol sem tapasztaltam; mivel azonban az egyik féloldalon észrevettem, hogy Nobile Péter a cs. kir. képző művészeti akadémia igazgatója, ott létekor oda festetett jeléül annak, hog)' ezen hiány kipótoltassék, valamennyire ismét megnyugodtam."" A neves bécsi klasszicista építész, Pietro Nobile Nóvák tanára volt az építészeti akadémián, a hűséges tanítvány gyakran hivatkozott megfellebbezhetetlen tekintélynek tartott mesterére. Figyelemre méltó, hogy a székesegyház mellett egyetlen épületet, a klasszicista stílusban épülő Szent Anna-templomot tartotta megemlítendőnek. Visszaindulva Budára „útközben megvizsgálánk a Rotundát, mely egyház nem sokára tökéletes