Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Haris Andrea: A pápai Griff, egy városi fogadó a 19. század elején

vak) kapcsolatát nem lehetett tisztázni, de a pince alaprajza cs falazatainak periodizációja alapján elképzelhető, hogy ahhoz közvetlenül csatlakozott. Ld. a periodizációs alaprajzokat. (7. kép) 15 Cenner Mihály: XIX. század eleji színlapok. = Veszprém Megyei Múzemok Közleményei, 3. Veszprém, 1965. 84. 16 Tata, Kuny Domokos Múzeum. Révhelyi hagyaték 3. dob 5. fasc N. 16. 1772-ben (ápr. 30.) az uradalom prefektusa Tóth István arról tájékoztatta Esterházy Károlyt, hog)' a fogadó alatt hat (!) boltot alakítatott ki, és azoknak az utcáról ajtókat matatott. - Est. es. Ita Dom. Pápa, 6. cs. capsa 51. N. 3. 1795-ben (ápr. 12.) Bittó Titus prefektus arról tájékoztatja Esterházy Károlyt, hogy a Griff fogadósa azt kéri, hogy az egyik boltot, amelyet idáig 25 forintért vett árendába, továbbra is bérelhesse, és 100 forinttal többet is fizetne érte, ha ott bort is mérhetne. Bittó állásfoglalást kér a földesúrtól, hogy a kocsmáltatási jog, mivel az földesúri kiváltság, adható-e az Esterházy vendégfogadósának. MOL Esterházy-család levéltára. Dom Pápa. P. 1216. capsa 63. No. 22. 513. p. 17 A 19. századi anyag jelenlegi földolgozallansága miatt nem lehet meghatározni, hogy ezekben a boltokban mivel kereskedtek. 18 A lépcsőház jelenlegi formájában a 19. század végén épült. A helyszíni kutatások megfigyelései és az 1829-es leltár azt valószínűsítik, hogy a jelenlegit megelőző lépcsőfeljáró, amely a leírás szerint kétkarú, pihenős lépcső volt, a kapuátjáró melletti, a jelenlegi lépcsőházzal szemközti térben lehetett. Itt azonban lépcsőfokokra utaló nyomokat nem sikerült feltárni. 19 Ennek maradványai még a kutatás megkezdésekor, 1985-ben megvoltak. 20 A kályhákból napjainkra egy sem maradt. 21 A helyiség déli falán több, és több szakaszban átépített fűtőberendezés nyoma volt megfigyelhető. 22 A csigalépcső hátoldala került elő a szomszédos ház eklektikus lépcsőházának elbontása során. A csigalépcsőt a 19. századi építésekor belevágták a közel 1 m vastag 17. századi kőfalba, amely a falsíkok alapján valószínűsíthetően eredetileg a szomszédos (N. 68) háznak a határoló fala volt. A csigalépcső egykori az íves lépcsőház északi oldalán lévő falátvágásban volt. 23 A közel 9 m szélességű és 20 m hosszú emeleti tér boltozása téglával komolyabb szerkezeti megerősítéseket kívánt volna, mint a fából elkészült szerkezet A heveder szerepét betöltő íves fatartókat deszkázattal kötötték össze, amelyet alulról stukatúr náddal fedtek és vakoltak. A bálteremben sajnos semmilyen korábbi korszakból származó festés nem került elő, csupán három darab 19. század végi, 20. század eleji mennyezeti stukkó rozetta maradt fenn. 24 Korábban itt is kisebb méretű vendégszobák voltak, amelyek helyett két nagyobb teret hoztak létre. Sajnálatosan a kutatás idejére ezen a szárnyon már az összes harántfalat elbontották, így nagyon bizonytalanná vált a válaszfal csonkok datálása. 25 Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújtók. Budapest, 1973. 101. 26 A leltár idején már a zárterkélyt megszüntették, (ld. még 10. jegyzetben) 27 Kapossy Lucián: Pápa város egyetemes leírása. Pápa, 1905. 258. A pápai kaszinó első vezetősége Esterházy Károly gróf, Békássy Károly alispán és Zsoldos Ignác főbíróból állt. A pápai Casinó 1839-ben a Griffben székelt, talán itt is alakult meg, és innen intéz levelet a földesúrhoz a pápai közvilágítás tárgyában. MOL Esterházy-család levéltára. P. 1216. 38. cs. capsa 66. No. 73. Feltételezhetően csak később költözött át a Fő utca túloldalán lévő épületbe. A Fő utca 2. sz. épületet 1839-ben építette át Rába Boldizsár polgármester felesége, a Kaszinó csak később költözött ide. Horváth - Tóth 1936. (2. jegyzetben i. m.) 79. Kapossy szerint a Zichy-ház helyiségébe költözött át a pápai Casino. Kapossy i. m. 259. 28 Francsics 1973. (25. jegyzetben i. m.) 171. 29 Eötvös Károly: Balatoni utazás. Budapest, 1982.1.: 452. ld. még Horváth - Tóth 1936. (2. jegyzetben i. m.) 79.o. 30 A Griff báltermét később az 1857-ben épült faszerkezetes színház épülete váltotta fel, amelyet 1881ben kőszínházzá építettek át. Az állandó színházat 1931-ben bontották el és a református nagytemplom áll jelenleg a helyén. Horváth - Tóth 1936. (2. jegyzetben i. m.) 118. 31 Molnár György vendégjátéka Pápán, 1847-ben. (Részlet a Világos előtt c. emlékiratból.) Közli: Harmat István - Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Veszprém, 1984. 111-112. 32 Pápa, 1835. november 8. Közli: A magyar színikritika kezdetei (1790-1837). Sajtó alá rend., a jegyzeteket írta és a mulatókat készítette: Kerényi Ferenc. Budapest, 2000. II.: 782. 33 A No. 68-as épületen a 19. század első felében történt egy nagyobb átépítés, homlokzati főpárkányának bontásából GEK 1836-os téglák kerültek elő. 34 A lépcsőház és a válaszfalak bélyeges téglái alapján ez 1867-ben történt. 35 Helyszíni információk alapján az emeleti szobákat csak az 1960-as években kapcsolták hozzá a Griff emeletéhez. (Az 1., 11. kép: KÖH Fotótár)