Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Haris Andrea: A pápai Griff, egy városi fogadó a 19. század elején

volt benne, és a biliárdon kívül több féle játék állhatott rendelkezésre. Feltételezhetően itt alakult meg a Széchenyi István által népszerűsített kaszinók sorában a pápai kaszinó 1834-ben.7 „A Griffhez címzett nagyvendéglő termében tartattak akkor a legfényesebb úri és polgári bálok: úri szerdán, polgáriak vasárnap."

Js E bálok egyikén még Szegedi Róza is táncolt, akinek „magyar táncát mindenki bámulta. Ez a tánc rajongásba hozott mindenkit. Pápay Miklós öreg barátomtól hallottam, ki maga is ismerte őt, s kinek apja Pápay Sámuel magas gondolkodású író és Kisfaludy kortársa és egyik legjobb barátja volt - tőle hallottam, hog)' megtörtént Pápán, nyilvános vigalomban, hogy mikor Szegedy Róza a magyar táncot járta, az összes párok lassanként félre álltak, s az egész közönség rajongó lelkesüléssel nézte a költő nejének édesbájos, aranyos magyar táncát."

29 A nagyterem, mivel abban az időben ez volt a város legnagyobb méretű helyisége, 1857-ig a színházi előadásoknak is helyszíne volt,'" bár arra, a korabeli források szerint, nem volt tökéletesen alkalmas. „A pápai színterem öltözőjének még az a nyomorúságos oldala is volt, hogy a színpad felől nem vezetett ki más közlekedési lyuk, mint a vendéglő udvarára nyíló ablak. A személyzet már játék előtt a színfalak közt hering-módra összepréselődött, a bátrabbak egy padláslétrán másztak le és föl, mely nyaktörő útra a nők is vállalkoztak olykor, ha szerepeiket korábban elvégezték és egy kis barátságos vacsora várt rajok az ebédlőben; a létra alatt ilyen10. kép. A kocsiszín - istálló szárny vázlatos periodizációs alaprajza