Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Somorjay Sélysette: Mementó a barátnak. Egy 18. század végi selmecbányai emléklap
A Vágvölgye Beckó várával egy 18. századi emléklapon. Tollrajza, 1798 (?) Az itt közölt tájképet ábrázoló lap 1 ' felső szegélyén a nyomok arra utalnak, hogy egy időben kötet részét képezte. A vörös tollrajz kézzel készült, a szürke keret azonban nyomtatott. A kereten kívül alul a következő felirat olvasható: „Der Mensch ist ein tierischer Ganze von intellectuellen, geistigen und moralischen Kräften beseehlt, und dies ist seine Natur", dátum „Schemnitz, den 17ten Hornung 798", aláírás „Dein aufrichtiger Freund Leopold Prettner". A dedikáló karintitai bányász akadémista volt, 1794/95-ben jelenik meg neve a hallgatók névsorában. 7 Mivel a képzés három és fél éves volt, a tanév pedig novembertől augusztusig tartott Prettner 1798. február közepe táján valószínűleg már a szakmai gyakorlatnak is vége felé lévén utolsó heteit töltötte Selmecbányán és búcsúzott ismerőseitől. A lap valamely Selmecbányához kötődő barátságának emlékét őrzi. A címzettet nem ismerjük. Az aláírási formula alapján baráti viszonyban volt Prettnerrel, s mivel tegezi, valószínűnek tartjuk, hogy kortársai közül való volt. A lélek természetével foglalkozó filozófiai tartalmú felirat ugyancsak arra utal, hogy nem formális, futó ismeretség emlékeként született a lap, hanem olyan intellektuális kapcsolat mementójául, amelyben jelen voltak a kortársakat foglalkoztató új gondolatok, az „élet nag)' kérdései". Feltételezzük ugyanis, hogy nem általános bölcselkedő felirattal van dolgunk, hanem a művelt közgondolkodást foglalkoztató új szellemi áramlat lecsapódásával, amelynek forrása talán Kant és Georg Fichte filozófiája volt. Az időbeli egyezés és a tartalmi rokonság miatt nem állhatjuk meg, hogy ne utaljunk itt pl. eg)' kéziratos filozófiai jegyzetre/ annak ellenére, hog)' a benne idézett művet eddig nem sikerült meghatározni. Az 1798-as dátumot viselő kézirat „Az Embernek és a Természeti Mindenségnek élete az ujjabb Philosophia szerint" címet viseli. Benne a szerző egy „Novissima Philosophia" jelzővel illetett munkára reflektál, amelyben igen nagy hangsúllyal szerepel az emberi lélek mibenléte, az ideák empirikus eredetének gondolatára épülve a léleknek
