Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)

A szoborcsarnok bal oldalán álló püspök karingje, stólája és palástja fölött érse­ki jelvényt, palliumot visel. Benne Szent Péter Tamást ismerjük fel. (4. kép) 1305­ben született a franciaországi Salles-ban. A karmelita rend tagjaként 1349-ben a pá­rizsi egyetemen magiszteri fokozatot ért el. 1354-ben az itáliai Patti és Lipari, 1359­ben a görögországi Koron püspöke lesz. 1364-ben a pápa Kréta püspökévé, majd 1364-ben címzetes konstantinápolyi pátriárkává nevezi ki. 1355 és 1358 között VI. Ince pápa követeként ismételten felkeresi Nagy Lajos királyunkat, hogy a szerb fe­jedelemmel, illetve Velencével támadt viszályában békéltetőként közvetítsen. A pá­pától keresztes zászlót hozott Nagy Lajos számára, aki a püspök lelkesítő szavainak hatásra esküt tesz, hogy tíz éven belül keresztes hadjáratot vezet a Szentföld felsza­badítására. 1366-ban a ciprusi Famagustán természetes halállal halt meg, de a karmelita legendárium szerint a törökök ölték meg. Tiszteletét tanúsítja a székes­fehérvári karmelita rendház refektóriumának falképe. Vértanúi pálmát tartó an­gyallal, apostoli kettős kereszttel, oldalán rózsafüzérrel jobb kezével szívet ajánl fel a felhőkön trónoló Máriának. Előtte angyal tart feliratot: CONFIDITO, PÉTRE, RE/LIGIO ENIM CARMELITA/ RUM IN FINEM USQUE/ SAECULI EST PERSEVERA/TURA, ELIAS NAMQUE, EJUS INSTITUTOR JAM/ OLIM ETIAM A FILIO MEO/ ID IMPETRAVIT. A felirat életének legendás esemé­nyére utal. A rend fennmaradásáért és gyarapodásáért imádkozó szerzetesnek pünkösd éjjelén megjelenik Szűz Mária és megnyugtatja: „Bízzál Péter, mert a karmelita rend a világ végéig fenn fog maradni, mert ezt Illés, annak alapítója a Fiamtól már kiesdekelte". Ugyancsak ott szerepel a győri templom mellékoltárán Teleszforusz pápa párjaként, jobbjában piros keresztes zászlóval ékesített hármas kereszttel. A leckeoldal püspöke kezében nyitott könyvet tart. (5. kép) A székesfehérvári ebédlő szentjei között Corsini Szent Andrást találjuk rendi ruhában összefont kar­ral térdelve Szűz Mária oltára előtt. Fölötte az angyal püspöksüveget tart. Előtte két térdelő angyal pásztorbottal és nyitott könyvvel. Mellette bárány. Megtaláljuk a szent püspök képét a feloszlatott budai rendház 1786. április 25-én elárverezett dolgainak jegyzékében is. Firenzei nemesi család sarjaként 1302-ben született. 44 A legenda szerint anyja azt álmodta, hogy farkast szül, aki a karmelita kolostor ka­pujában átváltozik báránnyá. Erre utal a székesfehérvári kép báránya. A szabados életet élő ifjú 1318-ban megtér és belép a karmelita rendbe. Pappá szentelése után Párizsban és Avignonban tanult, majd a firenzei konvent priorja lett. 1349-ben Fiesole püspökévé szentelték. Ott halt meg 1373-ban. A karmeliták Szent Gellértet is rendi szentjükként tisztelték. Az ő képét is ott találjuk a budai rendház árverési listáján. A velencei Szent György bencés monos­tor apátja Szent Jeromos példájára a Szentföldön kívánt remetéskedni. Bár 1015­ben Magyarországra jött és Szent Imre nevelője lett, a szemlélődő élet vágya to­vább élt benne, és 1023-ban a bakonybéli remeteségbe vonult vissza, ahol hét éven át az imádságnak, a Szentírás tanulmányozásának és az írásnak szentelte életét, míg csak Szent István vissza nem hívta a marosvári püspökség megalapítására. Mártírhalála közelében lévő templomukban a karmeliták bizonyára megkülönböz­tetett ünnepélyességgel ülték meg ünnepét, és lehetséges, hogy főoltáruk jobb ol­dali püspökalakjában Szent Gellértet tisztelték. 15 A főpárkány bal oldalán kalapos női szent szobrát látjuk, kezében kettős kereszt­tel. A szakirodalom benne Sienai Szent Katalin ábrázolását sejtette. 1 " Az ikonográ­fiái programban mutatkozó szigorú szimmetria-elv alapján inkább két rendalapító karmelitára gondolhatunk. A rend női ágának megalapítója Boldog Franciska Am­bosia 1437-ben született a francia thouars-i grófi családból. (6. kép) 1442-ben II. Pé­ter bretagne-i herceg vette feleségül. Férje halála után - akivel szűzi házasságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom