Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Kuklay Antal: Az egykori budai kármelita főoltár ikonográfiája (ma Sárospatak r. k. templom)
Ugyancsak a Jakab evangéliuma a forrása a következő jelenetnek, József és Mária eljegyzésének (7. kép), mely a 15. században Chartresben vált ünneppé, majd pápai jóváhagyással a ferencesek közvetítésével terjed el, különösen a Habsburg monarchiában. A Szent József közbenjárására kapott trónörököst Lipót 1690-ben Mária eljegyzésének ünnepén koronáztatja császárrá, s az ő kérésére emeli a pápa a napot ünnepi rangra a Habsburg birodalomban. 26 A témának két ikonográfiái változata van. 27 Az itáliai típusban József kivirágzott vesszőjével a kezében Máriának jegygyűrűt nyújt át. 28 Felettük a Szentlélekgalamb lebeg. Ehhez a déli típushoz tartozik Johann Michael Rottmayrnak a Szépművészeti Múzeumban őrzött vázlata a tittmoningi Szent József-oltár mellékképéhez. 29 A nyugati ábrázolások a kézfogót jelenítik meg a főpap áldásától kísérve háromszög kompozícióban. Ilyen a győri karmelita főoltár Mária-ciklusának domborműve is."' A jelenet általában a templom falain kívül játszódik le, mivel a zsidóknál a házasságkötés polgári aktus volt. A mi esetünkben azonban az angyal által félrevont kárpit, valamint a tízparancsolat kettős kőtáblája, melyre a főpap felemelt kézzel mutat, a templom szentélyét jelzi. Félköríves talapzaton balról Mária, jobbról József egymásnak kezet nyújtva térdel. Mária fején rózsakoszorú. Bal kezével virágcsokrot szorít keblére. A témának ez a vallásos jellegű módosítása határozott utalás a házasság szentségi jellegére és buzdítás a házassági hűség megőrzésére. Ezt a tartalmi vonatkozást találjuk meg az uralkodó hálájaként a schönbrunni kastélykápolna dedikációjában (1745), majd oltárunkkal szinte egy időben a bécsi Hoher Markt kútkompozíciójánál (1765). : " A József álma, vag)'József aggodalma-dombormű (8. kép) Máté evangéliuma' 2 és az apokrif Jakab evangéliuma elbeszélését illusztrálja. A kiterjesztett szárnyú angyal bal kezével gyöngéden megérinti az ágyában alvó József vállát, miközben jobbját megnyugtatóan tartja feje fölött. A betlehemi jelenet hátterében a város kőkeretes, félköríves kapunyílását látjuk. (8. kép) Mária gerendákból ácsolt szalmatetős féleresz alatt ülve, ölében tartja a bepólyált Kisdedet, József pedig fél térdre ereszkedve áhítattal szemléli. Johannes de Caulibus 1300 körül írt Jézus élete a férfi és női szemlélődő kolostorok kedves olvasmánya volt. A misztikus beállítottságú szerző részletesen elmélkedik Krisztus születésének mozzanatairól, kiemelve Mária és József tiszteletét az újszülött iránt. A szemlélődő szerzetesek áhítatgyakorlatának ez a visszavetítése a bibliai személyekre általánosan elterjedt ikonográfiái típust indított el." Mária karmelita öltözete domborművűnkön fokozta a szerzetesek áhítatát. A zsupptető felett a betlehemi csillagot látjuk, mellette angyalfejet. A karácsonyi ikonográfia kezdetben egyetlen csillaghordozó, asztrofor angyala ez. A téma a 15. századra már népes angyalsereggé bővül, akik adorálva vagy énekelve és hangszereiken játszva tevékenyen részt vesznek a jelenetben.' 1 Domborművűnkön angyalpár lebeg a Szentcsalád feje felett. A körülmetélés domborművén (9. kép) a főpap tartja a Gyermeket a zsámolyon ülő öreg mohel előtt. József a részvéttől kezét tördelve nézi a fájdalmas eseményt. A teológiai következetlenséggel általában Mária jelenlétében ábrázolt jelenetnek a középkortól kezdve lesz József is a részese. ir ' A témának sajátos rendi vonatkozást adott Szent Ambrus újévi homiliájának egy részlete: „Látod, hogy a régi törvény minden eseménye előképe a jövendőnek: mert a körülmetélés is a bűnöktől való megtisztulást jelképezi." Ebben az értelemben nevezték a karmeliták szent hegyüket Möns Circumcisionis Vitiumnak, a Bűnöktől való Körülmetélés Hegyének. 115 Az Egyiptomba menekülés jelenetén (9. kép) József fáradtan, botjára támaszkodva szemléli a pálmafa tövében pihenő, Gyermekét ölében tartó Máriát. A pálmafa lehajló koronája az apokrif Máté evangéliumnak a Legenda aurea révén elterjedt
