Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Komárik Dénes: A 18. századi Pest szobrászairól, kőfaragóiról

cm-es kőlap; két darab 63,2 x 55,27 x 31,6 cm-es kő; egy darab 63,2 x 47,4 x 47,4 cm-es kő. Hasznos összefüggésekre derít fényt ifj. Hebenstreit József 1782. szeptember 29-én kelt házassági szerződése Sebastiano Carloni

1

'

2 pesti stukkátor Erzsébet nevű leányával, benne szüleik kötelezettség vállalásával.

63 Mivel a menyasszony szüleinek egyetlen gyermeke, így azok vagyona haláluk után reá fog szállni, hozományként a 200 forint értékű lakberendezésen kívül egyebet nem fog ezen a címen kapni, amit a vőlegény elfogad. A szerződés további részei, az esetleg később adódó különféle helyzetekre való akkurátus jogi felkészülés stb. számunkra nem érdekes. A szerződést a fiatalokon kívül aláírták a lány szülei, id. Hebenstreit József (felesége nélkül!), Lucas Paul Perthold jogász doktor, a városi magisztrátus tagja mint a vőlegény tanácsadója, érdekvédője (vélhetően anyjának az ismert okokból való távolléte miatt, talán hivatalosan kirendelve),"

1 valamint tanúként Hupf József kőfaragómester és Jung József építőmester. Mindebből megtudjuk, hogy az id. Hebenstreitnek Carlonival való, már korábban feltűnt gyakori együtt szereplése

6

"' szorosabb személyes kapcsolatot takart, illetve ahhoz vezetett. Hupf és Jung tanúként való jelenléte pedig a velük való szorosabb kapcsolatról tanúskodik. Ez ráirányítja figyelmünket arra, hogy a továbbiakban a Hupf-Jung kettős,"" de különösen Jung József munkáinál, legalábbis kutatási irányként, számolnunk kell a két Hebenstreit szobrász-szereplésének lehetőségével. - A mondottak annak magyarázatát is megadják, miért tételeztünk fel az id. Hebenstreitnél mutatkozó Hupf és Carloni kölcsönösszegek mögött személyes motívumokat. Abból a hagyatéki anyagból, melynek a fentiek ismeretét köszönhetjük, azt is megtudjuk, hogy az 1793. február 20-án elhunyt szobrász három gyermeket hagyott hátra. Közülük 1803-ban már csak egy élt, az akkor 15 éves Hebenstreit Erzsébet. Apjának szóbeli végrendelkezése"

7 nyomán, melyet Muskatovics János és Domokos József, Pest város e célból kiküldött két tanácsnoka, valamint a kancellista Lechner János foglalt írásba és írt alá, csak tíz év múlva, 1803. szeptember 12én, született meg a végleges inventarium, valamint a hagyatéki tömeg felosztása. A hagyatéki eljárás befejezésére 1806-ban került sor.

68 3. Pest városának 18. századi összeírásai A pesti céhes kőfaragó-világ és az ahhoz bizonyos mértékig hasonló szobrász-világ átfogó struktúráját megvilágosító adatoknak a bevezető részben említett feltárásához nagyon hasznos segítséget nyújtanak az e korból származó, legkülönbözőbb célból készült összeírások. Ezek kisebb-nagyobb tartalmi és időegységekről adnak áttekintést, melyeknek nemcsak átfogó, viszonyításokat lehetővé tevő jellegük, hanem olyan egyes adatokat (például mesterek neve, különböző időpontokban való működésük stb. ténye) tartalmazó mivoltuk is jelentős, melyek egyébként csak a hosszadalmas részletkutatások nyomán válnának elérhetővé. Ezekből az alábbiakban kettővel fogunk megismerkedni. Közülük az első évenkénti iparos-összeírás 1771 és 1781 között, mely céhek és testületek szerint tartalmazza a mesterek, a legények és az inasok számát, külön a katolikusokét, külön a nem katolikusokét."

9 A kőfaragókra és a szobrászokra vonatkozó kimutatások mellett - az építőiparok szoros összefüggése miatt és a nyerhető későbbi összevetések érdekében - megismerkedünk a kőművesek adataival is. Az alkalmazott jelölések: a = mesterek száma, b = legények száma, c = inasok száma, d = mindezek összesen, A = katolikusok, B = nem katolikusok.

7

"