Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Komárik Dénes: A 18. századi Pest szobrászairól, kőfaragóiról

A 18. századi Pest szobrászairól, kőfaragóiról KOMÁRIK DÉNES „Építészeti alkotás mesterkérdésének tisztázásához - önmagunk tudjuk legjobban - a puszta stűuskritikai vizsgálat nem hozhat minden tekintetben megnyugtató eredményeket. Különösképp oly korban nem, amelyben a kutatás alig jutott túl a fejlődés alapvonalának tisztázásán, mesterek életműve jórészt ezután vár felderítésre s amelyben egy-egy művészegyéniség profilja korántsem áll olyan élesen előttünk, hogy a biztos következtetés nagyobb félrecsúszás veszélye nélkül kockáztatható volna. Ha valahol, akkor itt kétszeresen érvényes az a többször hangoztatott módszertani követelmény, amely szerint végleges hitelű és biztos megállapítás csak a stíluskritikai vizsgálat és írott források egybehangzó vallomására építhető.

,H (Kiemelések tőlem, K.D.) Kaposy Jánosnak ezek a fél évszázaddal ezelőtt leírt, és nem kizárólag az építészetre érvényes sorai nemcsak maradéktalanul helytállóak, hanem mottójául is szolgálhatnak annak a vállalkozásnak, melynek kezdeti kutatási eredményeiből kíván az alábbi írás szemelvényeket nyújtani. A probléma, melynek megoldása útját próbálja e vállalkozás egyengetni, a pesti Egyetemi, egykor pálos templom kutatástörténetében gyökerezik. 18. századi templomépítészetünk e remekének sajátos módon mind tervező mesterét, mind negyed századdal később - szobrászati díszítésének egyik legfőbb alkotóját a 20. században megindult hazai barokk-kutatás olyan mesterek személyében vélte megtalálni, akiket - részben azóta bizonyítottan, részben (meggyőződésem szerint) bizonyíthatóan - ez az attribuálás nem illet meg. Mayerhoffer András salzburgi származású kitűnő pesti építőmesterről

2 és Conti Lipót Antal soproni születésű, olasz származású kőfaragómesterrőE van szó. A Mayerhoffer attribúcióval - annak a téves Conti attribúcióval való sajátos kutatási szimmetriája említésén kívül - részben eredeti célkitűzésünkhöz nem tartozó mivolta, részben tisztázottsága miatt, nem kell foglalkoznunk.

1 Mielőtt azonban a Contira vonatkozó kiinduló észrevételeimre rátérnék, célszerűnek látom felhasználni az alkalmat, hogy a pálos templom építésével kapcsolatos két fontos tényre a figyelmet felhívjam. Nevezetesen arra, hogy megvan a templom és kolostor együttesének - igaz, datálatlan és szignálatlan - eredeti terve, és hogy a templomnak Mayerhoffer nem csak 1735-ig - miként az a szakirodalomban egyöntetűen szerepel -, hanem mindvégig kivitelező építőmestere volt. Ami az utóbbit illeti, annak alapvető bizonyítékát már Révhelyi Elemér megtalálta és 1931-ben publikálta.

5 Arról az elismerő tartalmú és számunkra nagyon fontos bizonyítványról van szó, melyet Mayerhoffer András (1690-1771) a pálos templom egykori kivitelező építőmestereként állított ki 1767-ben az akkor budai mesterjogért folyamodó Sigl Márton (1705-1785) számára a korábban alkalmazásában eltöltött munkásságáról. Ebben tanúsítja, hogy a nála 1734-ben elszegődött felső-