Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Igaz Rita: A veszprémi püspöki palota és interiurjei az építéskorabeli leltárak tükrében

ját képmásával díszített," diófa bútorzatú könyvtárába (Nr. 18.) (5. kép), ahol 1670 kötetes gyűjteményén kívül a Padányi Bíró Mártontól rámaradt köteteket is elhelyezte. Az északi szárny utolsó helyisége a díszes püspöki magánkápolna (Nr. 17.) (6. kép), melynek a Megváltás allegóriáját ábrázoló freskóját, — Az Atyaisten megszabadítja az emberiséget a gonosztól —, és oldalfalainak a nagytereméhez hasonlóan sajnálatosan átfestett architektonikus díszét szintén Cimbal készítette. A kápolna oltárát Adam Friedrich Oeser pozsonyi festő Krisztust kínzatásának eszközeivel ábrázoló képe ékesítette." A piano nobile díszteremtől dél felé induló enfilade helyiségeiben, illetve a déli keresztszárnyban lévőkben (Nr. 5—13.) a vendégeket szállásolták el. Ezek belső kialakítása kevésbé díszes, mint a püspök céljait szolgáló termekéi. A földszint az irodai helyiségek, illetve a személyzet elhelyezésére szolgált (Nr. 23—42.), s ennek megfelelően kiképzése is jóval egyszerűbb módon történt. Az épület belső kialakítására, helyiségfűzésére, dekorációjára, illetve berendezésére vonatkozóan — a fenti források alapján —, hasonló konklúzióra juthatunk, mint az épület külsejének értelmezésekor. Eszerint elmondhatjuk, hog)' a veszprémi püspöki palota alapvetően franciás irányultságú, de mind méreteiben, mind dekorációjának és berendezésének gazdagságában a magyar viszonyokhoz, illetve az építtető személyes igényeihez igazodó épület, s e végkövetkeztetésünket a máig formájában és funkciójában változatlan épületben nyert tapasztalataink is alátámasztani látszanak. JEGYZETEK 1 Barkóczy Ferenc, Esterházy Károly, Klimó György, Migazzi Kristóf, Patachich Ádám, SzilyJános, Zichy Ferenc. 2 Róka, Johann: Das Leben Ignaz. Kollers von Nagy-Mánya, Bischofs zu Vesprim. Preßurg und Kaschau, 1776. 3 1937-ben Georg Weiß a bécsi Pázmáneumban „Ignatius Koller Bischof von Veszprém, sein Leben und Wirken" címen doktori disszertációt ír, de ez egy szimpla kompiláció. A püspöki palota építéséről írt fejezete egy az egyben Lukcsics Pál - Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában, Veszprém, 1933. művének erről a témáról szóló fejezetének fordítása. A kézirat egyik példánya a Veszprémi Érseki Könyvtárban olvasható. 4 SessioVI. 1-2.; Sessio XXIII. 1. 5 Magyarországon csak a török kiűzése és a viszonyok rendeződése után, 150-200 évnyi késéssel lehetett végrehajtani. 6 Bitskey István: Hungáriából Rómába. Budapest, 1996. 137. 7 Bitskey 1996. (7. jegyzetben i. m.) 137. 8 Esterházy Imre 1723—1725 között veszprémi püspök. 9 O volt Veszprém vármegye utolsó püspök főispánja. 10 Pfeiffer János feltételezése szerint a püspök figyelmét testvére Koller Ferenc kamarai tanácsos hívhatta fel Fellnerre, s számunkra is — konkrét források híján — ez a hipotézis tűnik a legelfogadhatóbbnak, Lukcsics - Pfeiffer 1933. (3. jegyzetben i. m.) 128. 11 Csak 1773-tól írta két „l"-el nevét, amikor saját kérésére Mária Terézia nemesi rangra emelte, s mikor a fellenthali előnevet is felvette. 12 Az első életéről és munkásságáról írt nagyobb tanulmány: üornyai Béla: Fellenthali Fellner Jakab tatai építőművészről. Budapest, 1930. Ez az úttörő, de távolról sem miden kérdésre kitérő munka még igen sok pontatlanságot tartalmaz. 13 Szmrecsányi Miklós: Ki volt az érseki líceum építőművésze? = Egri Egyházmegyei Közlöny, 56. 1924. 139-140. 11 Ennek összegzését adja Lukcsics - Pfeiffer 1933. (3. jegyzetben i. m.) 195—228. 15 Révhelyi Elemér (1889—1976) több tanulmányt is publikált e témában. Kutatásai talán legteljesebb összegzését, mely Fellner életpályáját Esterházy Károly szolgálatába lépéséig foglalja össze, csak ha-