Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Igaz Rita: A veszprémi püspöki palota és interiurjei az építéskorabeli leltárak tükrében

2. kép. Az emeleti előcsarnok mény, hogy püspöksége az országban a legnagyobb birtokokkal rendelkezett, s vármegyéje is az egyik leggazdagabbnak számított, így nem volt híján az építkezésekhez szükséges anyagi forrásoknak. A mester, akire tervei megvalósításához a választása esett,

1

" a 18. század harmadik negyedének Hillebrandt mellett legjelentősebb és legtermékenyebb építője, az akkor még tatai uradalmi építész Fellner Jakab volt.'

1 Fellnerrel a hazai barokk kutatás

11

' az 1920-as évektől foglalkozik, többnyire egy-egy épülethez, illetve városhoz kapcsolódó tevékenysége révén. A veszprémi püspöki palota szerzőségét először 1924-ben — stíluskritikai alapon — Szmrecsányi Miklós tulajdonítja neki,'

:i s ezután a döntő momentum után két tudós kutató, Pfeiffer János" veszprémi kanonok, és a Hekler-tanítvány Révhelyi Elemér gondos levéltári gyűjtőmunkájának köszönhetjük azokat a hiteles adatokat, melyek életpályája megrajzolása és veszprémi tevé-