Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Badál Ede: A ciszterciek 18. századi zirci rezidenciái
A ciszterciek 18. századi zirci rezidenciái BADÁL EDE Franciaország egyik Islen háta mögötti, burgundiai vad zugában 1098. március 21én huszonegy bencés szerzetes keresztet állított fel. Apátságukból, Molesme-ből hozták magukkal, s néhány napig Róbert apát vezetésével vándoroltak vele, míg Dijontól délre öt mérföldnyire, Cíteaux-ban földbe tűzték. Ezzel jövendő monostoruk helyét jelölték ki. így született meg a Ciszterci Rend. Pedig ők nem új rendet, csak új szerzetesházat akartak alapítani. Mert úgy gondolták, ezen a barátságtalan, erdők közötti, mocsaras, sűrű náddal és magas fűvel benőtt vidéken, ahol - a rendi krónika szerint - „a fák és tüskebokrok rengetegében ember lábnyomát még nem hagyta, csak vadak tanyáztak", jobban szolgálhatják Istent, s hívebben tarthatják meg Szent Benedek Reguláját. Az idővel adományokból meggazdagodott molesme-i apátság falai közé ugyanis behatolt a vallási eszméket, az erkölcsi életet és a társadalom rendjét bomlasztó korszellem, meglazult a szerzetesi fegyelem, és megfogyatkozott az eredeti buzgóság. Ezért hagyták azt el, s kerestek új otthont maguknak. Magyarországra az első ciszterciek 1142-ben érkeztek, mikor II. Géza király a Tolna vármegyei Cikádoron - a mai Bátaszéken - apátságot alapított számukra. Ezután a 12. és 13. században még 17 helyen telepedtek le hazánkban, utolsóként 1270-ben, az ábrahámi apátságban. A 14. századra a monostorok túljutottak fénykorukon, és hanyatlani, majd néptelenedni kezdtek. Belső válságukat az ország romló közállapota tovább mélyítette, a török háborúk pedig megadták a kegyelemdöfést. A monostorokat feldúlták, a cisztercieknek hosszú évtizedekre nyoma veszett hazánkban. A cíteaux-i apát megbízásából a magyar apátságok életre keltésére az ausztriai ciszterciek már az 1600-as évek elején megtették az első lépéseket. De jó fél évszázad telt el még, mire a rengeteg fáradsággal, pörösködéssel és nem csekély áldozattaljáró szívós munka eredményeként sikerült a legnagyobb nehézségeket elhárítani az egyes monostorok újratelepítése elől, s fokozatosan visszaszerezni az apátságok birtokait. Az 1538-ra teljesen kihalt zirci apátság feltámasztására az ausztriai Rein apátja, Gülger Mátyás 1609-ben kezdte meg a küzdelmek sorozatát. Addigra nemcsak az elpusztult apátság, hanem a szomszédságában keletkezett virágzó falu is teljesen elnéptelenedett már. A Zirctől jó húsz kilométer távolságra lévő Veszprémmel együtt a környék várai ugyanis többször cseréltek gazdát. A hol magyar, hol török uralom alatt álló területek határvonala pedig sokáig éppen Zircen haladt keresztül, s a portyázó hadak meg a kincset szimatoló törökök még a földet is feltúrták az elpusztult templom és monostor környékén.