Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
B. Benkhard Lilla: A kőszegi Felsőkapu-torony
6. kép. A Rájnis utca 12., 11., 13. számú épületek a Rájnis u. 11. számú ház kutatása közben, 1988 ennek határoztam meg. 1 "' Mivel a legutóbbi eredmények bebizonyították, hogy nem erről, hanem egy jelentősebb, íves, külső pozíciós kaputoronyról - a Felsőkapu-toronyról - van szó, ezért a továbbiakban így említem. 2001-ben nyílt lehetőség arra, hogy a Rájnis u. 12. számú lakóépületben Mentényi Klárával együtt falkutatást és régészeti megfigyelést végezzünk. 1 " A ház az adóösszeírásokban csak a 19. század első felében jelenik meg. Az 1838-1839-es térképen 78-as számmal, a mainál kisebb beépítés látható, tulajdonosa id. Landwehr Frigyes lakatos mester, kőszegi polgár. 1848-ban ugyanő már több lakóval együtt szerepel. Az 1857-es térképen a 10-es telekkönyvi számon (85-ös házszám) viszont az északi és a keleti bővítés is rajta van. Tulajdonosként ekkor Landwehr Frigyes örököseitjegyezték be. 17 (6. kép) Az utcával párhuzamos, megtört vonalú épület rövidebbik végével csatlakozik a városfal külső, északi síkjához. így teljes egészében az egykori vizesárokban áll, követve a régi híd vonalát. Kutatást a közvetlenül a városfalhoz csatlakozó, boltozatos pincében, illetve a padlástérben végezhettünk. A pinceszakasz déli fala azonos a városfallal, a hozzá merőleges irányban csatlakozó, de íves nyugati fala pedig a Felsőkapu falával azonos. A városfal anyaga meszes habarcsba rakott terméskő. A korábbi sárgás-rózsaszínesre színeződött, durva vakolat csak néhány centiméteres darabon maradt meg rajta. A nyugati falsaroktól 170 cm-re nem falelválás, hanem törés figyelhető meg a falazatban. Ugyanezen a részen a boltozat felső középpontjától -94 cm-re egy szakaszon kb. 17-18 cm kiülésű lábazati kiugrás húzódik, amely a nyugati falsarokban mindössze 3 cm-re zsugorodik. A délnyugati falsarokban - a Rájnis u. 11. számú házban megfigyeltekkel ellentétben - a városfal és a torony fala nincs kötésben egymással. A két fal között 10-12 cm széles rés van (7. kép), melyből csak egynemű agyagot bontottunk ki. Érdekes, hogy míg a városfalnak nincs egyenes falsík-
