Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

B. Benkhard Lilla: A kőszegi Felsőkapu-torony

2. kép. Az északi oldal ábrázolása 1746-ból. Részlet a Francz Bálintnak tulajdonított, a városról készült festményről. Kőszegi Jurisics Miklós Múzeum ző homlokzatára félköríves kapuáthajtó nyílik. Előtte a városárkot átérő fahíd áll, északi végében sorompóval. A második szinten, a kapu fölött egy szintén íves, széles, de lapos nyílás látható. A torony a többihez hasonlóan cseréppel fedett. Kari Schubert 1808-ban keletkezett metszete

13 elsősorban a város keleti arculatáról nyújt értékes információkat, bár ekkorra már a vizesárkok feltöltődtek és a városfalak lebontása is megkezdődött. A tornyokhoz azonban - a Rókafok-bástyát kivéve" - ekkor még nem nyúltak hozzá. Sajnos a szintén kereknek ábrázolt kaputoronynak csak egy része figyelhető meg rajta. A város 1838-1839-es Telekkönyvéhez tartozó színezett térkép

15 már a legtöbb torony - így a Felsőkapu - lebontása után keletkezett. Pontos helymegjelölése és házszámozása azonban a levéltári és topográfiai kutatások biztos támpontja. A már fel sem tüntetett Felsőkapu a 22., 23. és 78. számú házak között helyezkedett el.

lfi Közülük a 23. számot viselő ún. Stettner-ház (a mai Rájnis u. 10.) a belvároshoz tartozott, szorosan nekitámaszkodva a városfalhoz. A vele szemben álló 22. számú ún. Parczer-féle épület jelentékeny méretű tömbjén napjainkban több ház is oszto-