Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a 16-17. századi Kanizsai-Nádasdy birtokok építkezésein

Mathia, kőfaragó 1573-ban a Geryk nevű lapicidával együtt Sárváron a tornyok falazásáért fizettek neki. (Nádasdy-lt. B. 1560. Számadások, p. 465-467.) Mathias faber (ács) 1550-ben szerepel abban a levélben, amelyben Nádasdy Tamást értesítették, hogy Lékán tizenhatezer zsindely és kétszáz léc van a tetőfedéshez. (Nádasdy-lt. B. 1513. pali. 4. p. l/a.) Mayr, Matthias. Keresztúri udvari kőművesmester Az 1650-es években feltételezhetően a helybeli kastély és a nagytermes melléképület építésén dolgozott. (Prickler 1998. 184.) Mészégető, Lékán 1548-ban ottani munkájáért fizettek neki. (Belényesy 1959. I.: 306.). 1549-ben a lékai vár építkezéséhez szükséges mesterek között szerepel. (Nádasdy-lt. B. 1556. p. 661.) Mihály, kőfaragó 1522-ben a sárvári várban dolgozott. (Érszegi 1978. 113.) Miklós, kőműves 1620 körül szerződött Sárváron két társával, Christoph és Jakab kőművessel, meg nem nevezett épületrészek bontására és újak építésére. (Nádasdy-lt. B. 1563. p. 10-11. - idézi: H. Takács 1957. 43.; TóthM. 1974. 246.) Mikola mester, ács 1588-ban Keresztúrról küldték más ácsokkal együtt Sárvárra. (Nádasdy-lt. B. 1518. pali. 61. p. 25.) Miller, Hans Rudolf. Bécsi festő 1653-ban festette a sárvári várkapu feletti nagytermében azt a hét csatajelenetet, amelyben a „Fekete bég"-nek nevezett Nádasdy Ferenc győztes csatáit ábrázolta és nevének kezdőbetűivel, HRM-mel szignálta. (Galavics Géza: Hagyomány és aktualitás a magyarországi barokk művészetben, XVII. század. A barokk képzőművészeti tematika helyi elemei. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Galavics Géza. Budapest, 1975. 247-251.) Nádasdy Ferenc jelentette meg nyomtatásban a rajzairól Mauritz Lang által készített metszeteket a vezekényi csatában 1652-ben elesett négy Esterházy Castrum dolorisáról és nagyszombati temetéséről. (Galavics 1976. 1-40., Szabó Péter: Végtisztesség. Budapest, 1989., 26-150.) Molnárok, fafaragók 1651 őszén Nádasdy Ferenc utasítása a kapui és a sárvári uradalmi tisztekhez, hogy a keresztúri kastély építéséhez a tisztjük alá tartozó „molnárokat es elegendő faragó embereket" küldjék oda. (Nádasdy-lt. B. 1528. pali. 24. f. 1). Nagy Jakab. Építési gondnok 1614-ben kötött szerződések között szerepel, „Nagy Jakabnak, minden Sarwary var Épületire walo külseö munkasok Pallersaganak gondviselőjének kezdetik Esztendeje 1. Jan. 1614." szöveggel. (Nádasdy-lt. Szegődmények, p. 213. - idézi: H. Takács 1957. 43. Nagy József Jakab néven; Tóth M. 1974. 246.) Német mesterek 1550 februárjában jelezte Sennyey Kapuból, hogy fedik a tornyot, az órának való erkélyt azonban „az nemetekkel kelének chinalni". (Nádasdy-lt. B. 1542. Miss. Sennyey F., f. 99.) Olasz mester Aki „ki Komaromba lakyk" és 1544-ben „saruarra iöt wala" és ott tíz forintot fizettek neki. (Belényesy 1959. I.: 33.) Feltételezhetően Joannes Maria Speciecasa személyével azonosítható. Orsolini, Pietro. Udvari kőművesmester Como vidékéről származott, az 1650-es évek első felétől állt Nádasdy Ferenc országbíró szolgálatában. Az ő megbízásából 1655-ig a lékai alsó vár építésén dolgozott (Prickler 1998. 191.) A bécsi Carlo