Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Juan Cabello: A boldogkőváraljai Péchy-kúria kutatásai

lyiségét gerendás famennyezettel, míg a kőkeretes bejárat mögötti teret kosáríves fiókos dongával fedték le. A szobák falainak többségét fehérre és annak különböző árnyalatait mutató meszelések borítják. A szárny keleti két helyiségének falait különösebb értéket nem képviselő enyves kifestésekkel fedték. A keleti udvari szárny négy szobából és egy mellékhelyiségből áll. A terek falain részben geometrikus, de silány minőségű enyves festések, illetve fehér meszeléseket láthattunk. Az első szoba utcai falából nyílik a szárnyra merőlegesen csatlakozó pince lejárata. A nyugati udvari szárny négy helyiségből, valamint az istállóból áll. Falaikat fehérre meszelték. A szobák járófelülete hajópadló vag)' tégla. Számos térben azonban csupán a párnafák utalnak az egykori padlóra, míg néhány szobában cementes burkolatot találtunk. Már néhány napos kutatás után is sejteni lehetett, hogy az épület több építési szakasz nyomán nyerte el jelenlegi alap- és térelrendezését. Ezen megállapításunkat az építőanyagok és az alkalmazott falazási technikák különbőzőségére, a kötőanyagokban (habarcs- és vakolat) mutatkozó markáns eltérésekre, a belső tereket kisebb szobákra felosztó - utólagosan behúzott - osztófalakra, valamint az ajtó- és ablaknyílások többszöri átépítésére, áthelyezésére, illetve egyes esetekben azok megszüntetésére alapoztuk. Az épület falainak vizsgálata nyomán megállapíthattuk, hogy azok alapvetően két - egymástól eltérő falazási technikát, kőanyagot és kötőhabarcsot használó, tulajdonképpen a kúria véglegesnek mondható alap- és térelrendezését meghatározó - periódust képviselő építkezéshez tartoznak. (3. kép) A déli, utcával párhuzamos szárny nyugati felét, valamint a hozzá merőlegesen kapcsolódó nyugati udvari szárny istállóig tartó szakaszát nagyalakú, szoros fúgákkal illesztett, elnagyoltan faragott kváderekből emelték (3. kép: 7-11. sz.).

1 Ugyanakkor a szárny keleti felét és a szintén merőlegesen kapcsolódó udvari szárny falait törtkőből falazták.- (3. kép: 1-6. sz.) Kutatásunk nyomán nemcsak a kúria eredeti tér- és alaprajzi elrendezése, tömege, valamint nyílásrendszere bontakozott ki előttünk, hanem sikerült nyomon követnünk a további építkezéseket, a periódusonként változó nyílás rendszert és homlokzati vakolatarchitektúrát. (4. kép) Ugyancsak sikerült meghatároznunk a belső terek átépítéseit, továbbá az esetek döntő többségében rögzíteni tudtuk a falakat fedő kifestéseket is. Kétségtelen, hogy ezeket az építkezéseket, valamint a belső funkciók változásait mindig és mindenkor a tulajdonos személye döntő módon határozta meg. 1. építési periódus Legelőször egy „L" alaprajzú (az épület délnyugati része) kúria épült meg. A kváderekből falazott épület déli szárnyában három helyiséget alakítottak ki (3. kép: 79. sz.), melyek között a közlekedést a vastag osztófalak tengelyében elhelyezett, feltehetően ácstokos megoldású ajtók biztosították. (3. kép) A szegmensíves lezárású széles bejáratot a déli szárny északi falában alakították ki. A középső szobába nyíló ajtó asztalos-szerkezete véleményünk szerint szintén ácstokos megoldású lehetett/ A nyugati szárny két helyiségből állt. (3. kép: 10-11. sz.) A pillérekkel két részre osztott - közvetlenül a déli szárny szélső szobájához kapcsolódó - keskenyebb (elő)lér nyugati falának külső oldalához lapos dongával fedett árnyékszék csatlakozott.

1 (5. kép) Az osztott tér keleti részén a szabadkéményes konyhát rendezték be, melynek kürtője feltehetően az oldalfalaknál álló pillérekre támaszkodhatott. A bejárást a konyhába a keleti falban kiképzett, szegmensíves lezárású, feltehetően szintén ácstokos megoldású nyílászáró szerkezettel bíró ajtó biztosította. A szárny leg-