Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
László Csaba: A szerencsi vár és inventáriumai
13. kép. A mosóház déli fele a helyreállítás során készített új lépcsövei A szobát egykor fából készített „rekesztés" választotta ketté. 1 '' Az úr házától északra volt a pitvar a külső lépcső ajtajával. A leírók azonban a másik szobába, a Rákóczi Zsigmond által 1595 előtt épített második keleti traktus utolsó helyiségébe mentek. 2 " A kétablakos szoba volt az „Asszony eö Ngsa háza". Innen nyílott észak felé a „Leány Asszonyok háza". Utóbbiból ajtó vezetett a pitvarba is. A traktus északi helyisége volt a mosóház, a kőből faragott kifolyót a keleti falban találtuk meg. A vár tömbjéből kelet felé kinyúló emeletes, lőréses - 1595 előtti - építmény az inventáriumokban kis kamra, öreg asszony kis háza néven szerepel. 21 Noha innen is vezet egy falépcső a padra, a leírók visszatértek a leányasszonyok házán át a pitvarba. Ez a pitvar a Némethy-féle építkezéskor még nyitott volt, de legkésőbb 1635-től már zárt. A pitvar reneszánsz kőkeretes ajtaja az udvari homlokzat előtt futó, és az északi pitvar elé is beforduló folyosóra nyílott. A felvezető lépcsőkarok - legalábbis 1643-ban - kőből épültek, míg a folyosó mellvédje fából volt. Nem tudjuk egyértelműen meghatározni, hogy a folyosót falazott ívek avagy pillérek tartolták. 22 Az inventáriumok a továbbiakban a torony felső szobáját és a „padot" tárgyalják. Az emeleti terek azonosítását segítette, hogy a leírók szinte mindig azonos útvonalatjártak be, 2 '' míg a földszinti helyiségeknél, mivel többségük az udvarról külön-külön volt csak megközelíthető, nehezebb a rendszert felismerni. További nehézséget jelent, hog)' amíg az emeleten szinte minden falfelületet meg tudtunk vizsgálni, a nyílások kronológiáját meghatározni, addig a földszinten erre gyakran már csak kivitelezési munkák közben nyílott mód. A nyugati szárny földszinti homlokzatát a 18. századi átalakítások oly mértékben megváltoztatták, hogy az eredeti nyílásrendszert már nem lehetett megismerni. Több helyiségben, mint az ebédlőpalota (12. kép) alatt, a második keleti traktus teljes hosszában, a boltozat későbbi a hosszfalaknál, így csak az esetleges harántfalakat tudtuk meghatározni. Mind-
