Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

hűen követi Johann Martin Lerch metszetét (adatai a 22. jegyzetben) a bécsi Grabenen álló ideiglenes Szentháromság-szoborról. 27 Esterházy Pál: Mennyei korona. Bécs 1696. 121-122 28 Az 1694-es évszám a szobor hajdani feliratáról való, amelyet az Esterházy levéltár őrzött meg. Közli a Magyar Országos Levéltárból (P. 125, Nr. 11705.) Schmeller-Kitl 1982. (23. jegyzetben i. m.) Nr. 100. 29 Philip Küsel Mária-oszlopáról: Kunsthistorisches Museum, Wien. Weltliche und Geistliche Schatzkammer. Bildführer. Wien, 1987. 227. A szobor történetével összefüggésben említi Krapf, Michael: Plastik. In: Die Kunst des Barock in Österreich. Hrsg. Günthet Brucher, Salzburg/Wien, 1994. 190., 17. jegyzet. A fraknói kincstár műalkotása a vár állandó kiállításán látható. 30 Rauchmiller munkásságáról Veronika Birke kisebb monográfiát készített, idézve a 22. jegyzetben. 31 Lippay Miklós tézislapját a 8. jegyzetben említjük. Ezen nevét - a zágrábi tézislaphoz hasonlóan szintén Johannes-nek írják. A másik, a kitöltetlen tézislap példányát őrzi az Augsburgi Staats- und Stadtbibliothek, ld. Birke 1981. (22. jegyzetben i. m.) Kat. 15. és 48. kép, és az Országos Széchenyi Könyvtár is a 600.926 jelzetű kolligátumban, leírja: Szilárdfy Zoltán: Magyar barokk szentképek. = Művészettörténeti Értesítő, 30. 1981. 128-129, és 129. jegyzet. 32 A metszőről Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. Hrsg. Ulrich Thieme, Felix Becker. XXXI. Leipzig, 1937. 263-264. Nem tutijuk miért esett őrá a bécsi Pazmaneum jezsuitáinak választása, akik a tézislap rézbemetszetését intézték. Rauchmiller többi tézislapját (miként a legtöbb magyar diák tézislapját is) Augsburgban metszették, Bartolommeus Kilian, Mattheus és Melchior Küsell. Stipsics Péter beszámolói MOL Hg. Esterházy-család levéltára, P. 125., Pál nádor iratai, 16. fasc, Nr. 3829., 3831. (kutató Badál Ede). 33 Rath 1953. (7. jegyzetben i. m.) 89-90. 34 Uo. 132. 35 A laibachi rézmetsző azonosításában Ana Lavric (Ljubljana) volt segítségemre. E helyen is köszönet érte. A művészhez ld. Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. FIrsg. Ulrich Thieme, Felix Becker. XXXIII. Leipzig, 1939. 432-433. (E. Andorfer), Enciklopedija Slovenije. 13. Ljubljana, 1999. 350. (E. Cevc). 36 Esterházy Mihály tézislapja, 1691. Téma: Az Esterházyak hódolata I. József előtt. Bécs, egyetem. Patrónus: I. József magyar király. Jonas Drentweti rajza után metszette Philipp (?) Kilian. Rézmetszet, 141 x 112 cm. Burg Forchenstein, Fürstliche Esterházysche Sammlungen, Inv. Nr. Archiv Nr. 26-732. írod.: Először közölve Galavics 1986. (3. jegyzetben i. m.) 122.. 158. és 89. kép. 37 Galavics 1988. (6. jegyzetben i. m.) 149-152. 38 A nagybiccsei várudvar díszítéséről legutóbb Galavics Géza a Történelem - Kép. Szemelvények műit és művészet kapcsolatából Magyarországon. Katalógus/M agyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Sinkt) Katalin. Budapest, 2000. Kat. VI-25. Korábban Rózsa, György: Beiträge zur Entstehungsgeschichte der Wandmalereien von Schloss Nagybiccse (Bytca). = Acta Históriáé Artium, 15. 1969. 281-292; Rózsa 1973. (10. jegyzetben i. m.) 60-69., 155.; Kofis, Jozefi Zámok Bytca. Martin, 1974. 46-49.; A fraknói várudvar kiképzéséről: Galavics 1986. (3. jegyzetben i. m.) 123-124. 39 Ilyen típusú műveiről Galavics Géza: A soproni „Esterházy-M

adonna". In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Szerk. Környei Altila, G. Szende Katalin. Sopron, 1996. 187-199. 40 A családfa kiállítva a Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten und Mázene. Ausstellungskatalog. 1

1 rsg. von Jakob Perschy. Eisenstadt, 1995. Kat. III/T. Ezt is és további családfákat elemzi Harald Prickler. Das Thesenblatt des László Esterházy (1680) Vergangenheits- und Zukunftsbild einer ungarischen hochadeligen Familie Géza Galavics Im Frühjahr 1680 bereitete sich der Sohn eines der reichsten ungarischen Aristokratenfamilien, László Esterházy, an der Hochschule der Jesuiten in Zagreb auf seine feierliche Philosophieprüfung vor. Sein Mentor, der Paulinermönch Georg Branik, schrieb in der Sache vier Briefe an den Vater des Jungen, Graf Paul Esterházy, um zum Ereignis ein „Emblem", also ein Thesenblatt anfertigen zu