Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

műalkotásokai kísérő latin versek műfordításaival is. A leveleknek csak tézislapokkal összefüggő részeivel foglalkozunk, hadi és családi hírekkel foglalkozó részeit nem kommentáljuk. 2 A műfajról legrészletesebben Appuhn-Radtke, Sibylle: Das Thesenblatt im Hochbarokk. Studien zur einer graphischen Gattung am Beispiel der Werke Bartholomäus Kilians. Weißenhorn, 1988., továbbá Lechner, Gregor Martin: Das barocke Thesenblatt. Entstehung - Verbreitung - Wirkung. Der Göttvveiger Bestand. Ausstellungskatalog/Stift Göttweig, Graphisches Kabinett. Stift Göttweig, 1985. 3 A magyarországi diákok tézislapjairól önálló feldolgozás még nem készült, de számos tézislapot tett közzé: Galavics Géza: Későreneszánsz és korabarokk. In: Művészettörténet-Tudománytörténet. Szerk. Tímár Árpád. Budapest, 1973. 41-90.; Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest, 1986. kötetben. A magyarországi gyűjteményekben föllelhető tézislapokról: Rózsa György: Thesenblätter mil ungarischen Beziehungen. = Acta Históriáé Artium, 33. 1987/1988. 257-289' Több magyar diák tézislapját közli: Appuhn-Radtke 1988. (2. jegyzetben i. m.) valamint Galavics Géza a Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Katalógus/Budapesti Történeti Múzeum. Szerk. Galavics Géza. Budapest, 1994., valamint a Történelem - Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Katalógus/M agyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Budapest, 2000. c. kiadványokban. A témáról legutóbb Galavics, Géza: Thesenblätter ungarischer Studenten in Wien im 17. Jahrhundert - künstlerische und pädagogische Strategien, előadás a 2001 májusában az Osztrák Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága által szervezett „Jesuiten in Wien" konferencián. A tanulmányhoz mellékeltem a 17. századi magyarországi tézislapok teljes jegyzékét is. A konferencia anyaga megjelenés alatt. A magyar diákok 17. századi tézislapjainak számbavételéhez használhattam Wolfgang Seitz (Augsburg) gyűjtését (Forschungsgemeinschaft Thesenblätter), ehelyütt is köszönet érte. 4 Koháry István levele (Bécs, 1666. augusztus 20.) a megtartott disputáról s az elkészült (de elkallódott) tézislapról: Koháry István tanúló-kori leveleiből. Közli Thaly Kálmán. = Századok, 1876. 389-393. Koháry tudomása szerint azok kaplak a császártól aranyláncot, akik kél ünnepélyes disputát tartottak. Koháry fennmaradt tézislapja második, 1667-ben tartott bécsi disputájához készült. Témája: I. Lipót császár allegóriája, az uralkodó sikerei háborúban és békében. Bécs, egyetem, Patrónus: Lipót császár. Johann Spillenberger rajza után metszette Bartholomäus Kilian, rézmetszet: 86,5 x 61,5 cm. Praha, Státní knihovna, Klementinum, These 134, írod.: Oldfich Jan Blazicek: Theses in Universitate Carolina Pragensi disputatae. Saec. XVII et XVIII, Prag 1967/69, Pars I. fol. 3.; Galavics 1986. (3. jegyzetben i. m.) 97-98. és 71. kép; Appuhn-Radtke 1988. (2. jegyzetben i. m.) 96-98. 5 Esterházy Miklós tézislapja, 1675. Téma: Aeneas, mint Lipót császár Itália partjain legyőzi Turnust. Bécs, egyetem. Patrónus: Lipót császár. Nicolaus Hoy rajza után metszette Matthäus Küsell. Rézmetszet, 49 x 74,6 cm. Burg Forchtenstein, Fürstlich Esterházysche Sammlungen. A metszetet először a Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások 1994. (3. jegyzetben i. m.) 216-217. közöltük. 6 A vezekényi tézislap Benyovsky Mihály tézislapja, 1654. Téma: A vezekényi csata és az Esterházyak. Nagyszombat, egyetem. Patrónus: Esterházy Pál. Ismeretlen magyarországi rajzoló után metszette Melchior Kusel. Rézmetszet, 85 x 58,5 cm. Győr, Xantus János Múzeum, ltsz. 65.54. A tézislapnak Esterházy Pál neveltetésében betöltött szerepéről, s Esterházy Pál művészet pártolásáról általában: Galavics Géza: A mecénás Esterházy Pál. (Vázlat egy pályaképhez). = Művészettörténeti Értesítő, 37. 1988. 136-161; a tézislapról a rézmetsző oeuvre-jén belül ld. Rott (-Freund), Susanne: Zur Ikonographie und Ikonologie barocker Thesenblätter des Augsburger Kupferstechers Melchior Kusel (1616 - ca.1683). = Zeitschrift des Historischen Vereins für Schwaben, 83. 1990. 62-65. 7 Udvari levéltári források őrizték meg a császári védnökség alatt disputált növendékek névsorát, a disputa idejét, a császár képviselőjének a nevét, rangját, s a császári ajándék jellegét is. Ennek alapján föltételezhető, hogy még kik készíttettek tézislapot az ünnepélyes védéshez, s annak aránya is megállapítható, hogy ebből mennyi maradt fenn korunkra. A levéltári források közlése: Rath, Margarethe: Die Promotionen und Disputationen sub auspieiis imperatoris an der Universität Wien. = Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchiv, 6. 1953. 47-164. 8 Drugeth Zsigmond tézislapja, 1676. Téma: Lipót császár mint Neptun lecsendesíti a tengert. Bécs, egyetem. Patrónus: Lipót császár. Nicolas Hoy rajza után metszette valószínűleg Bartholomäus Kilian. Rézmetszet, 69 x 97,5 cm (körülvágott). Augsburg, Staats- und Stadtbibliothek, Kilian B 20. írod.: Ilollstein XVI. 187. Nr. 437., Appuhn-Radlke 1988. (2. jegyzetben i. m.) 108-109. Viczay Ádám tézislapja, 1676. Téma: Phaeton bukása, mint a jó fejedelem antitézise. Bécs, egyetem. Patrónus: Lipót császár. Nicolas Hoy rajza után metszette Bartholomäus Kilian. Rézmetszet, 79,5 x 55 cm (körülvágott). Ottobeuren, Stiftsbibliothek, Bd. Wiblingen 35., 19. írod.: Ilollstein XVI. 187., Nr. 446.; Appuhn-Radtke 1988. (2. jegyzetben i. m.) 110-112., 13.