Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Mikó Árpád: Magnus Gruber: Tractus Danubii (1531). Egy forrás nyomában
Kuripesic, Benedikt: Itinerarium der Gesandschaft König Ferdinand I. von Ungarn nach Konstantinopel 1530. Faksimiledruck nach der Ausgabe von 1531. Herausgegeben, mit einem Nachwort sowie einer Ortsnamenkonkordanz versehen von Srec'ko M. Dzaja und Jozo Dzambo. Bochum, 1983.) 31 Petrus Ransanus: Epithoma rerum Ilungararum. Curam gerebat Petrus Kulcsár. Budapest 1977. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova, 2.) 32 Hajdú Mihály - Molnár József: Az első magyar térkép helynevei. Budapest, 1978. 17., 84.; Ld. még Papp-Váry Árpád - Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Budapest, 1989. 54-55. 33 Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. I. Edd. Elisabet Galántai-Julius Kristó. Budapest, 1985. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova, 7.) 34 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890. 34.; III. Budapest, 1897. 346. 35 Hajdú - Molnár 1978. (32. jegyzetben i. m.) 46., 97. 36 Banfi, Florio: Gli arbori della cartografia in Ungheria. Francesco Rosselli alla corte di Mattia Corvino. = Janus Pannonius, 1. 1947. 126-167., tav. X.; Stegena Alajos: Magyarország térképei a mohácsi vész előtt. Budapest, 1991. 37 A Hungária hely- és vízrajzi neveinek problémáiról ld.: Fodor István: Oláh Miklós Hungáriája. Eg}' eddig ismeretlen kézirat és a magyar nyelvi adatok tanulságai. Budapest, 1990. (Humanizmus és reformáció, 17.); Fodor István: Mennyire megbízhatók Oláh Miklós Hungáriájának magyar adatai? In: Program és mítosz között. 500 éve született Oláh Miklós. Az 1993. január 9-10-i kolozsvári megemlékezés anyagából. Szerk. Mózes Huba. Budapest [é. n.] 22-25. Ld. még: Oláh Miklós: Hungária - Athila. Szerk. Kulcsár Péter. Budapest, 2000. (Millenniumi magyar történelem, Források) 38 Antonius de Bonfinis: Rerum Ungaricarum Decades. Edd. Iosephus Fógel-Béla Iványi-Ladislaus Juhász. Tomus IV., Pars I. Budapest 1941. 4., 7., 123. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Saeculum XV.) 39 Danubius Pannonico-Mysicus, observationibus geographicis, astronomicis, hydrographycis, históriás, physicis perlusratus et in sex tomis digestus ab Aloysio Ferd. Com. Marsili ... Tomus secundus. Hagac-Amstelodami, 1726. 25-34., tab. 11-15.; Asbach, Joseph: Über Trajan's steinerne Donaubrückc. = Mittheilungen der k. k. Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Bundesdenkmale, 3. 1858. 197-220; Erdély története három kötetben. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest. 1987. I.: 45., 49-50., 74., 77-78. 40 Hübner, Emil: Römische Epigraphik. In: Handbuch der klassischen AltertumsVVissenschaft. Bd. 1., München, 1892 2 , 631-636. 41 Stephanus Taurinus Olomucensis: Stauromachia id est cruciatorum servile bellum. Ed. Ladislaus Juhász. Budapest, 1944., p. 57. (i 40) (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Saeculum XVI.) 42 Corpus Inscriptionum Latinarum. Ed. Theodorus Mommsen. Vol. III., Pars I. Berolini, 1873. No. 71* 4.3 Apponyi 1903. (30. jegyzetben i. m.) Nr. 137. 44 Konrad Peutingers Briefwechsel. Gesammelt, herausgegeben und erläutert von Erich König. München 1923, 64. Az adatot Endrődi Gábor szívességéből ismerem. 45 Hübner 1892. (40. jegyzetben i. m.) 635. 46 A levél utóirataként: „Der von Mesericz ist auf dat. hie weck geschieden." Konrad Peutingers Briefwechsel 1923. (44. jegyzetben i. m.) 169. 47 Ritoóknt' Szalay Agnes: Humanista föliratgyűjtők Pannoniában. Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Kiállítási katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. Budapest, 1994. 323-324. 48 A Corpus Inscriptionum Latinarum III. kötetében szereplő Traianus-feliratokon mindig Nerva Traianus szerepel, vagyis Nerva neve megelőzi Traianusét (ld. a mutatókat). 49 Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna. Budapest, 1955. 81-92. 50 Balogh 1966. (2. jegyzetben i. m.) I.: 224. 51 Magyarország műemléki topográfiája, V. Pest megye műemlékei, II. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1958. 420-421., 459. 52 Habardanecz ránk maradt jelentésében nem szólt a szoborról. Ld. Két tárgyalás Sztambulban. Hieronymus taski tárgyalása a töröknél János király nevében. Habardanecz János jelentése 1528. nyári sztambuli tárgyalásairól. Összeáll. Barta Gábor. Budapest, 1996. Ld. még: Gévay 1840. (29. jegyzetben i. m.) 53 Nem lehetetlen, hogy az a pár évvel ezelőtt feltárt budai, várbeli vörös márvány saroktöredék (Magyar Károly lelete), amely a Történelem - kép kiállításon szerepelt először (i. m. 111—6. sz.),
