Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában

49. kép. András püspök tabernákuluma, részlet a középrész jobb angyalával 50. kép. Pest város tabernákuluma, részlet a középrész jobb angyalával di palotakápolnába, bizonyára az iméntihez hasonló keretműtől körülvéve. Itt az architektúra a rekonstrukció szerint az oszlopok elhagyásával egyszerűsödött, de egyébként fő vonásaiban hasonlíthatott a firenzeire, sőt, párkányfrízének motívu­mában még egyezett is azzal. Hasonló lehetett a padlózat osztása is. A párkányta­golás viszont elvékonyodik, a kazettázás sűrűsödik, az archivoltot láncfonat díszíti. De a szobrászi rész, ha lehet, még gazdagabb: az ívháromszögek kerubfejein, a lunettadomborművön és a két elősiető angyalcsoporton kívül az archivolt alatt még széthúzott függöny és a kazettákon - úgy látszik - három további kerubfej is megjelent. Az angyalokból megmaradt legnagyobb darab - jobbról belépő, mellén keresztbe tett kezű alak részlete - Desiderio motívumát ismétli. A kis lunettában viszont Vir dolorum lehetett: a test fele és az oldalra tartott bal kar töredéke ma­radt fenn. 1 " A harmadik itt említendő mű, az 1505 után tisztán vörösmárványból készült Szatmári-tabernákulum Pécsett, kétszeri áthelyezés és többszöri kiegészítés utáni állapotban, de egészében áll. 17 így megvan az alsó rész is: egyetlen nag)' tábla, szé­les levélkompozíciótól kísért címerrel. A többi, bár meglehetősen átalakult, még

Next

/
Oldalképek
Tartalom