Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában
42. kép. András püspök tabernákuluma, bal pilaszter, felső rész 43. kép. András püspök tabernákuluma, jobb pilaszter, felső rész Az alakos részek a két táblán még lazábban kapcsolódnak környezetükhöz - és egymáshoz. A kerubszárnyakon csak gerinctag van a gallérszerű sorokba rendezett tollakon. A két angyalpár (49-50. kép) stílusában mind az oromzaton lévőtől, mind egymástól világosan különbözik. Viseletben hasonlóak az eltérések, mint az oromzati angyalok között: a gyertyát tartók ruháján nincs, a keresztbe tett kezűekén van öv. Efölött a ruha redőtlen, és a felkarokon a buggyos betétű hasíték is felismerhető, ami szintén az oromkő finomabb faragású angyalára emlékeztet. A szárnykezelés azonban mindkét táblán az oromkő másik angyalának egyszerűbb formaadásához közelít, és inkább ehhez kapcsolható a drapériák esése, sőt, a bal oldali gyertyavivő esetében a mozdulat is. De míg az oromzat bal angyalának egyszerűsége biztos térérzékű szobrász nagyvonalú formakezelésének eredménye, a vörösmárvány alakok megoldásai esetlenül súlyosak, olykor - mint a gyertyavivők háttéri karjának esetében - ügyetlenek, felületeik laposabbak, és a drapériák hullámzását gyakran helyettesítik rajtuk - különösen ajobb oldali gyertyavivőn - lapos rajzolatok. A két mű különbsége ezúttal is kifejezésre jut: a gyertyavivők mozgékonyak és eltérő fogalmazásúak, a másik pár pedig úgyszólván rezzenéstelen és sémaszerűen egyforma. Mindebből egy következtetés bizton levonható: nemhogy mindkét, de még az egyik szentségház sem tulajdonítandó egyetlen lapicidának. Ugyanakkor az na-