Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában

fejet rovátkolták, mint ugyanezen részt ajobb fejezet rozettáin. A két oldalsó faragvány eredeti gyümölcsfüzéreinek kidolgozása finomabbnak és eltérő stílusúnak tűnik. Fodros felület itt is előfordul, de - körvonalban is - hullámosabban alakítva. A kilátszó gerezdű, más részeken így nem ábrázolt gyümölcsök - citrom? narancs? - héja rücskös, míg a címerkövön sima. A háttérlevelek gyakoriak, az utóbbin viszont ritkák. A levelek finom hajlásúak és gyakran csipkézett szélűek. Az egész elrendezés dúsabb, és van benne szőlő is, ami a címerkövön nincs. Leveleihez, amelyek több karéjos, középeres részre oszlanak, a párkány szimáján lévők a leghasonlóbbak. Egy-egy levélrésznyi hasonló forma a bal pilaszterén és a másik címerkövön is előjön. Az ehhez tartozó jobb pilaszter felső tálkájának peremén a gyümölcsfüzérek hátlérleveleinek egyik, elhajló csúcsú, középeres típusa tűnik fel. A márgából készült főbb díszítő faragványok mindezek szerint durván két csoportra oszthatók. Az egyikbe a város tabernákulumán az orom- és a címerkő, továbbá ajobb pilaszter, a püspökén (bizonytalanul) a párkányfríz és - talán fejezetestől - a bal pilaszter, valamint az alsó rész két oldalsó köve tartozik, a másikba az utóbbin az orom- és a címerkő, ajobb pilaszter és fejezete, az előbbin a párkányfríz és a bal pilaszter, feltehetően mindkét fejezettel együtt. A két csoporton beiül stílusok szerint további tagolás lehetséges. 39. kép. Pest város tabernákuluma, bal pílaszter, alsó rész 40. kép. Pest város tabernákuluma, jobb pílaszter, alsó rész