Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Lővei Pál: Zsigmond király kardja Yorkban

szárjegyeket megrongálták. A yorki címer oldalán a betű egészéből kiesett a betét, a koronának pedig csak abroncsa és a középső liliom egy pontja aranyozott jelen­leg is. Az angol címer mellett csak a korona egyik oldalliliomából hiányzik a bera­kás. Az 1586-os évszámű, vésett díszítések a kékített alapú minták és a csiszárjegyek finom mívességéhez, tökéletes technikájához képest utólagos, durvább munkának minősíthetők. A kard 1935-ös fényképes közlésében Gerevich Tibor és Genthon István megújított pengéről ír, ez alapján Horváth Henriknél, majd Genthon István kéziratában is már a penge teljes kicserélése szerepel." 1 Ez utóbbi vélekedésnek semmilyen alapja nincs. A másodlagos vésett díszítések a markolattól 28 cm-es távolságig húzódnak. A vonalak mélyített felülete aranyozott. A dísz felépítése a penge két oldalán azo­nos, eltérés csak a címer ábrájában mutatkozik. (4. kép) A markolat felé egy 11 cm magas, téglalap alakú tükör egy-egy címernek és egy-egy feliratnak ad helyet. A tü­kör fölött a kard hegye irányában reneszánsz textíliák stilizált növényi díszeihez ha­sonló, gazdagon tagolt, tengelyszimmetrikus motívum díszlik. A csiszárjegyek ron­gálódásából és a nem igazán finom vonalrajzból következően vésésről, nem pedig maratásról lehet szó." A tükrök ábrája a címerpajzsok rajzától eltekintve azonos. A külső vonalkeretet kétoldalt és felül a belső mező felé néző, apró liliomok díszítik (oldalt kilenc-ki­lenc, felül hét). A mezőben csücskös talpú, álló címerpajzs, körülötte a felső sar­koknál ferde levágással, kétoldalt kis íves karéjjal, felül középen lapos trapéz alakú bővítménnyel, alul két ívesen hajló motívummal tagolt vonalkeret, amelyhez a cí­mer fölött és alatt kétoldalra kinyúló (babér)leveles ágak kapcsolódnak. A penge egyik oldalán a pajzs York város címerét hordozza: a pajzs széleiig kifutó kereszt­ben (Szent György-kereszt) 1+3+1 jobbra 1- forduló, három lábával lépő, egyik mell­ső lábát felemelő oroszlán (leopárd). 11 (4. kép) A másik oldalon az angol címer lát­ható: négyeit pajzs első és negyedik mezejében egymás alatt három jobbra fordu­ló, a fentihez hasonló oroszlán (leopárd: „angol leopárd-pajzs", máig Nagy-Britan­nia címerének része), második és harmadik mezőjében 2+1 heraldikus liliom (1337-től kezdődően a francia királyi cím iránti igény jeleként)." Ez a címer Schrammnál tévesen császári címerként szerepel. 1 "' A címeres tükrök alján fekvő téglalap alakú, felső oldalukon közepén orrtagsze­rű bővítménnyel ellátott kisebb mezők négysoros feliratnak adnak helyet. A yorki címer oldalán lévő felirat az épebb: SIGISMVNDI . IMPERAT . DAT M . C . EB . 1439 :. ORNAT . HENRI . MAY . MAYOR . 1586 :. A feliratban a kardpenge kiemelkedő középtengelyébe eső jelek meglehetősen kopottak. A Sigismundi utolsó 7-je, az 1439 7-ese, a Henri EN-je rosszul kivehető, az 1586 5-öse és 8-as valójában már nem is látható. Az angol címer alatt olvasható részletek arra utalnak, hogy a felirat szövege és kiosztása a fentivel azonos lehetett, legfeljebb egy-két betű írásmódjának eltérésé­vel, ez az írás azonban a másik oldalénál sokkalta hiányosabb: SIGISMVN M PER AT . DAT M . C . EB . 9 :. ORNAT . MAY . MAIOR . :. A második, mindkét oldalon hiányos, illetve már hiányzó 1586-os évszámot va­lójában korábbi feljegyzések és publikációk őrizték meg,"' és megfelel a yorki pol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom