Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Koppány Tibor: Détshy Mihály nyolcvan éves

1. kép. Détshy Mihály az egri gótikus palota ásatásán Voit Pállal és Entz Gézával, 1960 szági működéséig. Elmélyült levéltári kutatásai nyomán a hazai várépítészet több, más szerzők tollából megjelent könyv ismertetésében számtalan tévedést, közhely­ként egymástól átvett hibás adatot javított és hívta fel azokra a figyelmet. Az álta­la észrevett tévedések kiigazítása érdekében született meg a 16. századi magyaror­szági végvárrendszer kiépítésének történetéről szóló, alapvető tanulmánya. Kuta­tó munkája vezette arra a felismerésre, hogy a 16-17. századi Magyarországon nem léteztek munkahelyről munkahelyre vándorló építőműhelyek. A műemlékes gyakorlat évei az abban dolgozó és kutató építész számára nem­csak várak és kastélyok, hanem máig is élő, romjaikban megmaradt vagy éppen el­pusztult templomok, kolostorok, középületek és lakóházak kutatását, helyreállítá­sát, az azok történetével, építéstörténetével való szükségszerű foglalkozást is jelen­tette. Ezekről szólnak azok a nyomtatásban megjelent közlések, amelyek középko­ri, vagy látszólag későbbi épületekben, azok falaiban megbúvó korábbi részletek előkerüléséről tudósítanak, a Balatonhoz közeli Zalaszántó templomától a verpe­léti, a tiszasülyi, a sajókazai templomig. Détshy Mihály alapos szakmai felkészültsé­gét, gondosságát és nyitott szemét jellemzi, hogy az eléje került épületekben észre­vette az alig látható, rejtett értékeket. Építészi tevékenységéi számos olyan, főleg középkori eredetű templom helyreállítása is dicséri, amelyről nyomtatásban nem jelent meg beszámoló, mint többek között Abaújkér vagy Felsőregmec Árpád-ko­ri temploma. Heves megye idézett műemléki topográfiája számára Bükkszék és Egerfarmos templomáról szóló szócikkeket viszont ő írta. Nagyobb tanulmányban

Next

/
Oldalképek
Tartalom