Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében

kövén látható.™ A ferences kolostor közelében, a Zrínyi utca sarkán álló 15. századi, gótikus Szentlélek-kápolna mellett 1480-ban begina házat alapított. 1500-ban a hitbérét hagyta a beginákra." Úgy vélem, nem járunk messze az igazságtól ha feltételezzük, hogy a gyöngyösi templom gótikus átépítésének elindítása mögött az országbíró főurat, Rozgonyi Jánost keressük. Magyarországi és európai kapcsolatai révén O általa juthattak Gyöngyösre a bajor építőmesterek, akik ezt az európai mércével mérve is impozáns, a kor stílusáramlatának megfelelő épületet építették. Az épület második fázisának építése idején, valamivel 1474 előtt halt meg, így az egész templom építtetése mögött Őt kereshetjük. A templom építése 1470 táján fejeződhetett be. Ezt támasztja alá az a második gótikus korszakból származó késő gótikus ajtó, amely a déli, 1654-ben épített előcsarnok falában megmaradt és a templomtérbe vezet. A Szent Bertalan templom külső tatarozásán kívül a belső is megújult. Új burkolatot kapott a templomtér 1996-ban. Ennek tervezője Sedlmayr János volt. Restaurátorok a belső festést is felújították, amely festés az 1917-es nagy tűzvész utáni helyreállításkor készült. Már csak az északi oldalon feltárt Prisyl-pince és a Szent Anna-kápolna várja, hogy ideiglenes védőteteje helyett méltó bemutatással védjék meg az utókornak. JEGYZETEK 1 Draskóczy István: Gyöngyös település- és birtoklástörténete a középkorban. In: Tanulmányok Gyöngyösről. Szerk. Havassy Péter. Gyöngyös, 1984. 94.; Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II/l. Budapest, 1943. No. 2123. 2 Béla király jegyzője: A magyarok cselekedeteiről. In: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. 2. bőv. kiad. Sajtó alá rend. Györffy György. Budapest, 1975. 151. 3 Draskóczy 1984. (1. jegyzetben i. m.) 95. 4 Magyarország műemléki topográfiája. IX. Heves megye műemlékei. III. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978. 62. 5 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Budapest, 1987. 95. 6 Heves megye műemlékei 1978. (4. jegyzetben i. m.) 63. 7 Györffy 1987. (5. jegyzetben i. m.) 95. 8 Draskóczy 1984. ( 1 .jegyzetben i. m.) 95-98. 9 Draskóczy 1984. (1. jegyzetben i. m.) 118. 10 Györffy 1987. (5. jegyzetben i. m.) 96.; Heves megye műemlékei 1978. (4. jegyzetben i. m.) 62. 11 Draskóczy 1984. (1. jegyzetben i. m.) 96. 12 Györffy 1987. (5. jegyzetben i. m.) 96. 13 Draskóczy 1984. (1. jegyzetben i. m.) 104. 14 Draskóczy 1984. (1. jegyzetben i. m.) 119-120. 15 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. X/2. Budae, 1834. 220. 16 Valter Ilona: Pásztó, egy Zsigmond-kori mezőváros. In: Művészet Zsigmond király korában, 1387-1437. Katalógus. Szerk. Bekc László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Budapest, 1987. I.: 275-276. 17 Draskóczy 1984. (1. jegyzetben i. m.) 109. 18 Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti rész városfejlődésének kérdéséhez. = Borsodi Levéltári Évkönyv, 5. Miskolc, 1985. 7-82. 19 Bártfai Szabó László - ifj. Csemegi József: A Szent Ferenc-rendiek gyöngyösi temploma és kolostora. Gyöngyös, 1937. 13.; Heves megye műemlékei 1978. (4. jegyzetben i. m.) 20 Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Erzsébet - volt ispotály - temploma. In: Emlékkönyv Kubinyi András tiszteletére. [Megjelenés alatt.] 21 Heves megye műemlékei 1978. (4. jegyzetben i. m.) 64. 22 ifj. Csemegi. József - Bártfai Szabó László: A gyöngyösi Szent Bertalan templom. Budapest, 1937. 11.; Heves megye műemlékei 1978. (4. jegyzetben i. m.) 64.