Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Valter Ilona: A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében

külső helyreállításakor bemutatták. A külső restaurálás tervezője a Szűcs Endre által vezetett Mérmű Kisszövetkezet volt. Összefoglalva a Szent Bertalan-templomon 1992-1996 között végzett, sajnos nem módszeres, csak a tatarozás egyes fázisaihoz igazított kutatásokat, a következőket tudtuk meg a templom építéstörténetéről: 1. a 13. század elején, de lehet, hogy már a 12. században épült itt egy kisméretű falusi templom. A falu birtokosa az Aba nembeli Csobánka és leszármazottjai voltak. A legkorábbi építmény egy 4,80x4,80 m-es belső terű, 1,40 m falszélességgel épült négyzetes tér - talán egy torony. Ez a román kori templom északnyugati sarkán állhatott. A templom köré nyilván temetkeztek. E temető déli kerítőfalának részletét találtuk meg a templomhajó déli oldalának nyugati részén. 2. E korai „torony" északi oldalához, illetve északnyugati sarkához két térből álló, boltozott pincét építettek, valamikor a 13. század végén. Ez feltehetően azonos az 1301-es oklevélben említett Prisyl-pincével. 3. Csák Máté emberei 1320-ban felégetik a román kori templomot. A hűtlenné vált Csobánka unokák birtokát 1327-ben a Kacsics nembeli Szécsényi Tamás kapja meg, mintegy 100 évig birtokos itt a Szécsényi család. Az ideiglenesen helyreállított felégetett templomot a Szécsényiek - feltehetően Tamás vajda - 1350 körül nagyobbítva átépítik, de ebből csak egy címerkő maradt, amely Szécsényi Tamás és első felesége egyesített címerét ábrázolja. 4. A mezőváros a 15. századra virágzó, fejlett iparral és kereskedelemmel rendelkező, gazdag településsé vált, lakóinak száma megnövekedett. A 15. század első felében kezdik templomát átépíteni egy hatalmas méretű gótikus csarnoktemplommá. Igen impozáns lehetett ez a templom, amely különleges alaprajzzal, tengelypilléres megoldással épült. A tengelypillér két oldalán és a hajóorrszerű szentély ferde oldalain is két-két hatalmas méretű, négyosztós ikerablak nyílott, fényözönt biztosítva a belül álló, feltehetően óriási szárnyas oltárnak. Az első fázisban a hatalmas templom a mai tér közepéig készült el, a Prisyl-pince keleti faláig. A szakirodalom meglehetősen keveset foglalkozott ezzel az impozáns építménynyel. Csemegi József több munkájában visszatér rá, s az általa ismertetett példák alapján templomunkat bátran hasonlíthatjuk az európai nagy szentélykörüljárós gótikus csarnoktemplomokhoz. Csemegi József a bajor Hanns Stethaimer hatását hangsúlyozza, akinek művészete szerinte a Parierek építészelében gyökerezik, és ezt az is bizonyítja, hog)' alkotásaiban igen sokszor előfordul a tengelypilléres szentélyfej megoldás. A Franciaországból (St. Denis-i katedrális) kiinduló építészeti megoldást ui. a 14. században a Parier család alkalmazta szívesen, tette ismertté a német építészetben is.5 Hanns Stetthaimer a 15. század elején munkálkodott. Az általa kifejlesztett arányhatszögű szerkesztés Csemegi József szerint a gyöngyösi Szent Bertalan-templom korai részére is alkalmazható. A hajó közepéig terjedő négy boltszakasz kitűzésénél alkalmazták. Véleménye szerint ez a rész a 15. század első felében épült, míg az ettől nyugatabbra terjedő szakaszt a 15. század második felében építették. Az arányhatszög alapján a gyöngyösi templom legközelebbi rokonai szerinte a magyar építészetben: a brassói Fekete templom és a miskolci Avasi templom.

26 Más szerzők szerint Hanns von Burghausen landshuti (Bajorföld) mester csarnoktemplom típusának követőjeként épült a tengelytámpilléres szerkezetű gyöngyösi Szent Bertalan-templom. A bajorországi épülettípushoz sorolják a miskolci Avasi templom mellett az egri székesegyház szentélykörüljárós késő gótikus átépítését is."

7 A gyöngyösi templom 15. századi építkezésével felmerülő probléma: ki volt az építtető. A 15. század elején még a Szécsényi család az oppidum birtokosa. 1411ben Szécsényi Frank fia László és nagybátyja, Simon felosztották javaikat. A somos-