Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Sonkoly Károly: Emeletes középkori lakóház Pécs belvárosában. A Király u. 17. műemléki előkutatásának eredményei

Emeletes középkori lakóház Pécs belvárosában A Király u. 17. műemléki előkutatásának eredményei SONKOLY KÁROLY A Pécs, Király u. 17. sz., a belvárosi Műemléki Jelentőségű Területen álló, egye­di műemléki védettséget élvező épületről az alábbiak találhatók az aktuális (1990­ben kiadott) műemlékjegyzékben: „Lakóház, klasszicizáló késő barokk, 1790 körül." 1 A rövid, egymondatos ismertetésnek az összes adata téves, leszámítva az első szót, mivel tényleg lakóházról van szó. Ezen túl viszont minden korrekcióra szorul. Még a cím is, mert az eltelt évek folyamán a Kossuth Lajos utca visszakap­ta korábbi nevét. Először a néhány éve elhunyt jeles pécsi helytörténész, Madas Jó­zsef várostörténeti kutatásai, alapos levéltári forrásfeltárásai tették valószínűvé, hogy egy, még középkori részleteket rejtő épületről lehet szó. 2 Erről az alaprajzok­ra vetett, egyetlen pillantás is meggyőz bennünket. 3 Ezt a feltevést a műemléki elő­kutatás eredményei alátámasztották, 1 de a kérdés végleges eldöntéséhez még szük­ség lesz a tervezett, helyszíni falkutatás során várható bizonyítékokra is. A ház leírása jelenlegi állapotában A pécsi Belváros északkeleti szektorában, a 41. sz. tömb 5 déli oldalán fekszik a Király utca 17. sz. ingatlan. A mai telekosztás jórészt már a 18. század elejére kiala­kult ebben a régióban, sőt, egyes elemei bizonyára még a középkorból veszik ere­detüket.A meglehetősen kicsi, nagyjából észak-déli hossztengelyű telek alapterü­letének a java beépített. Ez a beépítési sűrűség jellemző a Belvárosnak erre a ne­gyedére. Jelen tanulmányunkban csak a főépülettel kívánunk foglalkozni. A hátsó szárnyával párhuzamosan, az udvar túlsó oldalán álló, földszintes, 19. század köze­pi lakóházat és a telek északi végében emelt fáskamrákat, műhelyeket csak megem­lítjük. A Király utca északi oldalán, zártsorú beépítésben áll az egyemeletes főépület. Az L-alakú lakóház utcai szárnyához északról egy, a telek keleti határa mentén hú­zódó, hátsó szárny csatlakozik. Az előbbit nyeregtető, az utóbbit pedig féltető fe­di, mindkettőn hódfarkú cserép héjjal. Az utca felől nézve, a gerincmagasságból arra következtethetünk, hogy a jelenlegi tetőforma minden bizonnyal még 18. szá­zadi. A főfalak anyaga - amint ez a vakolathiányoknál megfigyelhető - zömében törtkő, helyenként kevés tégla- és cserép darabbal ékelgetve. A későbbi toldások­hoz már nagyméretű téglát használtak. A háznak délre, a Király utcára néző fő­homlokzata ( 1. kép) a földszinten három, az emeleten pedig öt nyílástengelyes. Tel­jesen nyilvánvaló, hogy jelenlegi formájában már csak nyomokban őrzi a korábbi homlokzatarchitektúrát. Viszont, a szakember számára ezek a nyomok is elegendő­ek arra, hogy feltűnjön, az épületnek jóval öregebbnek kell lennie a műemlékjegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom