Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cabello, Juan – Simon Zoltán: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez

12. A vakolatelemzés sem tudta segíteni a kutatást, hiszen az átépítések során a korábbi vakolatokat is eltávolították. 13. A déli szárny pinceszintjének délkeleti végében egy, a délnyugati szakaszán két, továbbá a keleti szárny udvari falának északi részén eg)' fülkés lőrés nyílik. Talán a szárny északi falában lévő - je­lenlegi formájában ajtónyílás - is lőrés lehetett (DP 3). Úgy tűnik, hogy a déli szárny udvari fala ere­detileg zárt lehetett. 14. A délnyugati bástya pinceszintjén észak és déli irányba is egy-egy fülkés lőrés nyílik. A délkeleti bás­tya pinceszintjén viszont kelet felé néz eg)' fülkés lőrés - jelenlegi formájában átalakítva -, míg nyu­gati irányba egy rézsűs lőrés nyílik. 15. A bástyák második szintjén két-két enyhén rézselt kávájú, aránylag nagyméretű fülkés megoldású téglalap alakú ablakot találunk. Véleményünk szerint jelenlegi formájukban, apróbb átalakítások­tól (pl. káva megfaragása) eltekintve a nyílásokat eredetieknek kell tartanunk. A délnyugati bástya kelet felé néző fülkés lőrése is eredeti. 16. A keleti homlokzat, jelenleg ugyan kissé szűkített fülkéjének méretei: magassága 145 cm, vallanak magassága 120 cm, szélessége 75 cm. A nyugati homlokzat fülkéinek méretet; magasságuk 145 cm, válluk magassága 120 cm, szélességük 75-80 cm. A fülkék mélysége 42 cm. Félköríves lezárásuk át­hidalója téglából készült. Hátsó falukat fehér és sárga meszelésű vakolatok fedik. 17. A vakolat anyaga szürkés színű, mészrögökkel elegyített. Hasonló habarcsot figyeltünk meg a főfa­lak vizsgálatánál és az egykorú boltozatoknál is. 18. Ekkor falazhatták el az északi - korábbi kastély - szárny földszintjének délnyugati lőrését. 19. Az ablakok belső mérete: 95 x 70 x 80 cm, külső mérete; szélessége 70 cm, a váll magassága 40 cm. Az ajtó szélessége 124 cm, a váll magassága 165 cm, legnagyobb magassága 175 cm. 20. I., III. és V. számú szelvények. Annak ellenére, hogy az udvar területén meglehetősen gyakoriak a legújabb kori - az esetek többségében régészetileg értékelhető jelenségeket megszakító - beásások (vízvezeték, szemétgödrök, szennyvízgyűjtő), mégiscsak sikerült olyan település nyomokra bukkan­nunk, amelyeket némi fenntartással az északi szárny építését (a Kékediek első kastélya) megelőző időszakra helyeztünk. Azt is megállapítottuk, hogy ezen objektumok legkésőbb a déli szárnyak megépítésekor semmisültek meg. Az udvar egész területét fedő és a déli szárnyak falalapozásához igazodó - a pusztulási rétegeket lezáró, valamint a terep egyenetlenségeit megszüntető - planíro­zások is ezt a feltevésünket támasztották alá. 21. A III. szelvényben feltárt - a faltól 120 cm-re elhelyezett gerenda hossza 250 cm, 30 cm széles és 6 cm vastag volt. A gerenda és a fal közötti területen húzódó elszenesedett réteg arra utal, hog}' leg­alább két gerenda feküdhetett egymás mellett. A gerendák végeihez igazodó cölöplyukak mélysé­ge 60 cm, illetve 67 cm, míg átmérőjük 45-50 cm. 22. Az északi oldal előtt az 5-7. számú kutatóárkok, a nyugati oldal előtt az 1-2. számú kutatóárkok nyu­gati szakasza, valamint a 21- 25. számú kutatóárkok, a déli oldal előtt a 9-10. számú kutatóárkok, a keleti oldal előtt az 1-2. számú kutatóárkok keleti szakasza és a 8. számú kutatóárok. 23. A habarcsba rakott fal szélessége 70-80 cm, jelenlegi magassága 50-60 cm. Sajnos a magasan húzó­dó talajvíz miatt egyetlen ponton sem sikerült elérni az árok alját. 24. Mindenesetre erre utal az árok partján megfigyelt hosszan húzódó keskeny, helyenként vörösre égett réteg. 25. Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról. Miskolc, 1992. Az övező­árok aljáról az első kastély homlokzatait fedő vakolat töredékei kerültek elő, míg a magasabban hú­zódó törmelékes rétegek már a 17. század végére, illetve a 18. század első felére keltezhető kályha­csempe darabokat tartalmazták. 26. MOL P 499. 1. cs. 3. fasc. 67-68. 27. Erre utal az 1687-ben megejtett - immáron a következő generáció - osztozkodása is, melynek so­rán a két résztvevő Melczer fivér részletesen leírták a tulajdonukba kerülő épületrészeket. 28. Dercsényi Balázs - Koppány Tibor - Örsi Károly: Magyar kastélyok. Bp., 1990. 11-13. (A 17. század el­ső felére az egész ország területén olyan négyzet alaprajzú belső udvaros kastélyok épültek, ame­lyek sarkait olaszbástyák erősítették, számos esetben övezőárokkal és sánccal avagy palánkkal vet­ték körbe az. épületet. Jó példa erre pl. Mihályi, Bozsok és Hédervár. Dercsényi - Koppány - Orsi i. m. 12.; Koppány Tibor: A castellumtól a kastélyig. Művészettörténeti Értesítő, 23, 1974. 4. 294.; Lász­ló Csaba: Hédervár. Bp., TKM Egyesület, 1991. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 397.) 29. Feltehetően a szárny második szintjén alakították ki egykoron az ebédlőt, a hálószobákat, valamint az un. „nagytermet" A konyhát talán a keleti szárny első szintjén, közvetlenül a nyitott kapualj mel­letti helyiségben rendezték be. 30. Dercsényi - Koppány - Orsi i. m. 11.; Koppány i. m. 291-295.; Leld István: 16. századi kastélyok kuta­tása Északkelet-Magyarországon. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Bp., 1995. 165. A szerző a kastély

Next

/
Oldalképek
Tartalom