Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cabello, Juan – Simon Zoltán: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez

12. A vakolatelemzés sem tudta segíteni a kutatást, hiszen az átépítések során a korábbi vakolatokat is eltávolították. 13. A déli szárny pinceszintjének délkeleti végében egy, a délnyugati szakaszán két, továbbá a keleti szárny udvari falának északi részén eg)' fülkés lőrés nyílik. Talán a szárny északi falában lévő - jelenlegi formájában ajtónyílás - is lőrés lehetett (DP 3). Úgy tűnik, hogy a déli szárny udvari fala eredetileg zárt lehetett. 14. A délnyugati bástya pinceszintjén észak és déli irányba is egy-egy fülkés lőrés nyílik. A délkeleti bástya pinceszintjén viszont kelet felé néz eg)' fülkés lőrés - jelenlegi formájában átalakítva -, míg nyugati irányba egy rézsűs lőrés nyílik. 15. A bástyák második szintjén két-két enyhén rézselt kávájú, aránylag nagyméretű fülkés megoldású téglalap alakú ablakot találunk. Véleményünk szerint jelenlegi formájukban, apróbb átalakításoktól (pl. káva megfaragása) eltekintve a nyílásokat eredetieknek kell tartanunk. A délnyugati bástya kelet felé néző fülkés lőrése is eredeti. 16. A keleti homlokzat, jelenleg ugyan kissé szűkített fülkéjének méretei: magassága 145 cm, vallanak magassága 120 cm, szélessége 75 cm. A nyugati homlokzat fülkéinek méretet; magasságuk 145 cm, válluk magassága 120 cm, szélességük 75-80 cm. A fülkék mélysége 42 cm. Félköríves lezárásuk áthidalója téglából készült. Hátsó falukat fehér és sárga meszelésű vakolatok fedik. 17. A vakolat anyaga szürkés színű, mészrögökkel elegyített. Hasonló habarcsot figyeltünk meg a főfalak vizsgálatánál és az egykorú boltozatoknál is. 18. Ekkor falazhatták el az északi - korábbi kastély - szárny földszintjének délnyugati lőrését. 19. Az ablakok belső mérete: 95 x 70 x 80 cm, külső mérete; szélessége 70 cm, a váll magassága 40 cm. Az ajtó szélessége 124 cm, a váll magassága 165 cm, legnagyobb magassága 175 cm. 20. I., III. és V. számú szelvények. Annak ellenére, hogy az udvar területén meglehetősen gyakoriak a legújabb kori - az esetek többségében régészetileg értékelhető jelenségeket megszakító - beásások (vízvezeték, szemétgödrök, szennyvízgyűjtő), mégiscsak sikerült olyan település nyomokra bukkannunk, amelyeket némi fenntartással az északi szárny építését (a Kékediek első kastélya) megelőző időszakra helyeztünk. Azt is megállapítottuk, hogy ezen objektumok legkésőbb a déli szárnyak megépítésekor semmisültek meg. Az udvar egész területét fedő és a déli szárnyak falalapozásához igazodó - a pusztulási rétegeket lezáró, valamint a terep egyenetlenségeit megszüntető - planírozások is ezt a feltevésünket támasztották alá. 21. A III. szelvényben feltárt - a faltól 120 cm-re elhelyezett gerenda hossza 250 cm, 30 cm széles és 6 cm vastag volt. A gerenda és a fal közötti területen húzódó elszenesedett réteg arra utal, hog}' legalább két gerenda feküdhetett egymás mellett. A gerendák végeihez igazodó cölöplyukak mélysége 60 cm, illetve 67 cm, míg átmérőjük 45-50 cm. 22. Az északi oldal előtt az 5-7. számú kutatóárkok, a nyugati oldal előtt az 1-2. számú kutatóárkok nyugati szakasza, valamint a 21- 25. számú kutatóárkok, a déli oldal előtt a 9-10. számú kutatóárkok, a keleti oldal előtt az 1-2. számú kutatóárkok keleti szakasza és a 8. számú kutatóárok. 23. A habarcsba rakott fal szélessége 70-80 cm, jelenlegi magassága 50-60 cm. Sajnos a magasan húzódó talajvíz miatt egyetlen ponton sem sikerült elérni az árok alját. 24. Mindenesetre erre utal az árok partján megfigyelt hosszan húzódó keskeny, helyenként vörösre égett réteg. 25. Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról. Miskolc, 1992. Az övezőárok aljáról az első kastély homlokzatait fedő vakolat töredékei kerültek elő, míg a magasabban húzódó törmelékes rétegek már a 17. század végére, illetve a 18. század első felére keltezhető kályhacsempe darabokat tartalmazták. 26. MOL P 499. 1. cs. 3. fasc. 67-68. 27. Erre utal az 1687-ben megejtett - immáron a következő generáció - osztozkodása is, melynek során a két résztvevő Melczer fivér részletesen leírták a tulajdonukba kerülő épületrészeket. 28. Dercsényi Balázs - Koppány Tibor - Örsi Károly: Magyar kastélyok. Bp., 1990. 11-13. (A 17. század első felére az egész ország területén olyan négyzet alaprajzú belső udvaros kastélyok épültek, amelyek sarkait olaszbástyák erősítették, számos esetben övezőárokkal és sánccal avagy palánkkal vették körbe az. épületet. Jó példa erre pl. Mihályi, Bozsok és Hédervár. Dercsényi - Koppány - Orsi i. m. 12.; Koppány Tibor: A castellumtól a kastélyig. Művészettörténeti Értesítő, 23, 1974. 4. 294.; László Csaba: Hédervár. Bp., TKM Egyesület, 1991. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 397.) 29. Feltehetően a szárny második szintjén alakították ki egykoron az ebédlőt, a hálószobákat, valamint az un. „nagytermet" A konyhát talán a keleti szárny első szintjén, közvetlenül a nyitott kapualj melletti helyiségben rendezték be. 30. Dercsényi - Koppány - Orsi i. m. 11.; Koppány i. m. 291-295.; Leld István: 16. századi kastélyok kutatása Északkelet-Magyarországon. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Bp., 1995. 165. A szerző a kastély