Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cabello, Juan – Simon Zoltán: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez

7. kép. A kastély északi homlokzata 1938-ban hogy a Melczer Pál építtette „töltő haz" nem más, mint a déli szárnyakon húzódó, négyzet alakú ablakokkal megvilágított - különösebb igényességet nem mutató ­harmadik szint. 56 (3. kép) Nyilvánvalóan, hogy ezzel együtt vagy legalábbis egy épí­tési fázissal korábban kellett megépülnie a csehsüveg boltozatokkal fedett árkádos udvari folyosónak, mint ahogy ehhez az építkezéshez kötjük a délnyugati terek ­kivéve talán a sarokbástya - szintén csehsüveg boltozatokkal való lefedését is. Az árkádos folyosó mögötti terek megközelítésére ajtókat vágtak az udvari falba. A nyitott kapualjat dongával boltozták, felette pedig egy fiókos dongával boltozott helyiséget alakítottak ki. ( 1., 3. kép) Feltételezzük, hogy a déli szárnyak ablaknyílás rendszerét is ekkor változtatták meg, és talán ehhez az építkezési tevékenységhez köthetjük az ablakok - mai napig is látható - keskeny pálcával határolta füles ke­retezés kiképzését. Végezetül, a déli szárnyakat újra vakolták. 57 Nem elképzelhetet­len, hogy a Melczer Pál részét képező az „északi kastély" déli, végeredményben használhatatlan tornyának elbontására is ekkor kerítettek sort, mint ahogy az öve­zőárok betöltése is ekkor kezdődhetett meg.™ E munkálatokkal párhuzamosan Melczer Ferenc is megkezdte saját részének rendbetételét. Erről ugyan nem rendelkezünk részletes feljegyzésekkel, de rövi­debb utalások minden kétséget kizáróan a munka megkezdéséről árulkodnak. Ig)' például 1757-ben Melczer György 200 forintot küldött Ferenc bátyjának a kékedi megégett kastély építésére. 59 Pontosan ugyan nem tudjuk meghatározni, hogy mi­féle munkálatokat is végeztek, ám azok mennyisége - már csak Melczer Ferenc nem valami fényes anyagi helyzete miatt is - mindenképpen elmaradhattak a déli szárnyakon végzettekétől. Az 1762. évi megállapodásban lévő halvány utalások alapján elsősorban vakolási, valamint néhány kisebb - statikai állapotuk miatt - ha­lasztást nem tűrő kőműves munkáról lehetetett szó." 0 A kutatás során az északi szárny homlokzatain megfigyelt - minden esetben kanálháttal felvitt höbörcsős fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom