Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cabello, Juan – Simon Zoltán: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez

magában használhatatlannak tűnő - déli középső „...kis grádicsos, ajtós..." tornya is Melczer János részét gyarapította. A megegyezés Melczer Mihályt az épület tereivel egybenyitott torony elfalazására kötelezte." A kastélyhoz majorsági épület, szilvásés más kertek tartoztak, a sövénnyel megosztott övezőárokban halat tenyésztettek.

42 Az egyezség az övezőárok víz utánpótlását a patakból biztosító csatorna kiásását és karbantartását Melczer Jánosra bizta.

43 Még ugyanebben az évben Melczer János kastélyát katonák rabolták ki, melynek során nemcsak az épületben lévő mozdítható ingóságát vitték el, hanem borát is megitták, majd az összes jószágát elhajtották.

44 Melczer János halála után örökösei 1708-ban osztoztak meg a javakon.

4

' A „puszta és rongyos" kastély, azaz a déli szárnyak János fiának jutottak.

41

' 1713-ban, a néhai Melczer János alsókékedi javainak számbavételekor a szűkszavú conscriptio csupán csak annyit mond el a kőből készült, zsindellyel fedett kastélyról, miszerint kijavítása szükséges lenne, pincéinek boltozatai közel állnak a beszakadáshoz.

47 Úgy látszik azonban, hogy Melczer János anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy a szükséges javításokat elvégeztesse. 1745 augusztusában a már súlyos beteg Melczer János végrendelkezett javai felett. Ebből világosan kitűnik, hogy az eltelt három évtized sem volt elég a romos épület felújítására, amin nem is csodálkozhatunk, hiszen a végrendelet megrendítő sorai a család súlyos anyagi nehézségeiről tanúskodnak. Mindazonáltal Melczer János legalább írásban megpróbált intézkedni a kastély felújításáról.

48 Aztán ahogy az már lenni szokott, kijelölt örökösének és teljhatalmú megbízottjának Pál fiának esze ágában sincs az épülettel törődni, nem „conservállya" és nem építi „ruderáibul" ahogyan azt apja elrendelte, helyette inkább komoly adóságba keveredik - természetesen apja terhére. Melczer János ebben a kényszerhelyzetben találván magát tulajdonképpen - mai kifejezéssel élve - eltartási szerződést kötött Borbála leányával és férjével Grizsányi Horváth Imrével.

4

'

1 Melczer János 1746 őszén halt meg. 1746. október 10-én gyermekei, Pál, Borbála, Imre és Ágnes (Sándor távollétében) arról döntenek, hogy a javakat december 10-ig Horváthék kezén hagyják.

50 Az osztályra végül is 1747 júliusában került sor.

51 Azonban már 1749-ben Melczer Sándor, majd 1753-ban Imre is átengedte kastélybeli részét Melczer Pálnak.

52 1751-ben pedig már a család másik ágának tagjai, Mihály unokái: Ferenc, C^yörgy és Anna (Fáy Antalné) osztották fel az apjuktól Györgytől és nagybátyjuktól Antaltól reájuk szállt birtokokat. Alsó és Felső Kéked Melczer Ferencnek jutott, a kékedi kastélyban levő - északi szárny - „...alkalmatos resident ionalis épületekkel.'™ így a 18. század közepén az épület déli része Melczer Pál, északi része pediglen a vele csupán másodágú unokatestvéri viszonyban álló Melczer Ferenc birtokában volt. A tulajdonviszonyok egyszerűsödése után végre elkezdődhetett az évtizedek óta romos állapotban lévő kastély helyreállítása. Melczer Pál 1757 és 1765 között hozatta rendbe saját részét. Erről a hosszan elhúzódó építkezésről szerencsére fennmaradtak a részletes feljegyzések, számadások. Ezek forrásértéke nem csupán a kastély építéstörténetével kapcsolatban mondhatók jelentősnek, hanem megismerhetjük a korabeli munkafolyamatokat, anyag- és szállítási költségeket, sőt a munkabéreket is.

54 A számadásokban szereplő nagy mennyiségű tégla, mész, asztalosszerkezetek, a szerződtetett kőművesek munkanapjai (1757-ben valószínűleg 147 nap, 1758-ban 122,5 nap, 1759-ben 106 nap, 1760-ban ? és 1761-ben 76 nap) és a kifizetett munkabérek alapján joggal feltételezzük, hogy jelentős építkezésről volt szó. 1762-ben Melczer Pál és Ferenc között egy olyan megegyezést foglaltak írásban, amely az építkezés fontos szakaszára világit rá.

55 Tudniillik, Melczer Pál a saját részén „töltő hazat" (magtár?) kezdett építeni. A szövegből az is kiderül, hogy annak Melczer Ferenc kastélyához csatlakozó vége az emelet udvari ablakát takarta el: „...töltő hazat épiteni kezdettem volna, és an-