Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Mezősiné Kozák Éva: A jánosházi középkori udvarház

A jánosházi középkori udvarház MEZŐSINÉ KOZÁK ÉVA Vas megyében, Jánosháza nagyközség végén, a Mosó patak feletti emelkedőn, romantikus környezetben áll a középkori eredetű, de a későbbi századok átalakításait magán viselő várkastély épülete. ( 1. kép) A történeti adatok tanúsága szerint az Árpád-korban, a karakói várispánsághoz tartozott a terület, királyi várbirtok volt.

1 Az okleveles anyagban 1137-ben fordul elő az ispánság első említése, e szerint II. Géza király Gottfried és Albert idegen lovagoknak két faluhelyet, és egy erdőt adományozott, melyek Karakó megyében fekszenek.

2 Az Árpád-ház hatalmának lehanyatlásával párhuzamosan a várispánsághoz tartozó földeket fokozatosan eladományozták, így a karakói királyi várföldekhez tartozó Jánosháza földje a Varsányi család kezébe került. Varsán falu (villa Vosyan) egy 1257-ből származó határjárás szerint közvetlen Karakó szomszédságában feküdt.

1 A 13. század végétől az adományok révén a Varsányi család szerepe megnőtt. Zsigmond király a család későbbi leszármazottjának, Varsányi Irnosd fiának, Lászlónak adta Karakó birtokot vámmal.

4 így az egykor jelentős ispánsági központ egyszerű birtokká vált. A 13. században a Varsányi család egyik János nevű tagja birtokolta Jánosházát, ahol a leszármazottak később magukat Jánosháziaknak nevezték.

5 A másik leszármazott Irnosd, akinek az Irnosdháza nevű hely őrizte meg nevét, ez a későbbi Szentpéterháza. A régi település Pálfa környékén helyezkedett el.

6 A 14. század végétől az írott források gyarapodásával mind többet tudunk meg Jánosházáról. Garai Miklós nádor 1386-ban a pápai és somlyói uradalom mellé megkapta királyi adományként a Marcal völgyét. Jánosháza is a birtokai közé került. A nádor halálát követően 1386-ban, javait fia Miklós örökölte.

7 Az 1428-ból fennmaradt összeírás szerint Garai Miklós Jánosházán 7 porta, testvérének, Garai Jánosnak 11 porta után kellett kamarai adót fizetnie. A család ekkor a következő helységekben birtokos: Ság, Nagy-Ság, Hosszúfalu, Karakó, Gecsely, Szent Oldrosfalva, Keresztúr, Szergény, Hodász, Csajtán, Rohonc.

8 Fontos kiemelnünk azt a lényeges történeti tényezőt, hogy 1455-ben a Jánosházi család az írott forrásokban, mint Jánosháza, Ernesztfalva, Karakó, Keresztúr, Varsán, Gálosfölde helységek birtokosai szerepel. Jánosháza ekkor Somlyó várához tartozott 18 adózó portával.

9 Birtokkövetelés nyomán 1477-ben összeírták Garai Jób somlyói dominiumát, amely a következőkből állt: Somlyó, Vámospereszleg (mai Hosszúpereszteg), Gecsen, Tacskánd, Hosszúfalu, Szt. Oldor, Nagy-Ság, Gálosháza, Jánosháza, Szentpéterháza, Keresztúr, Berzseny, Thorma, Doba.

10 Változást hozott Jánosháza birtoklásában az utolsó Garai, Jób halála. Még életében, 1479-ben a király előtt megjelenve utóda nem lévén, összes birtokait halála esetén Mátyás királyra hagyta. Az 1480-ban bekövetkezett halálát követően Jánosházát többnyire az ország leggazdagabb emberei birtokolták. A király már 1480-ban ked-