Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Mezősiné Kozák Éva: A jánosházi középkori udvarház

JEGYZETEK 1. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. Bp., 1880. 2.: 269.; Molnár Dénes: A karakói várispánság története. Kézirat. [Jánosházán az egykori helytörténeti gyűjteményben használhattam]; Magyarország vármegyéi és városai. Vasvármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1898. 47-48. [továbbiakban: Borovszky]; Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp., 1988. 280-283. 2. Pesty i. m. 271.; Kristó i. m. 280-283. 3. Árpádkori új okmánytár. Szerk. Wenzel Gusztáv. 2. 1234-1260. Pest, 1861. 297. 4. Molnár i. m. 5. Károlyi Antal: A jánosházi Erdődy-kastély. Vasi Szemle, 26, 1972, 3. 437-443. 6. A mohácsi vészt követően pusztult el Varsány és Szent Péter falu. Lakói részben Jánosházán telepedtek le. Borovszky i. m. 47-48. 7. Kazáry Károly: A jánosházi gróf Erdődy-birtok és vár rövid története. Dunántúli Szemle, 7, 1940, 1-2. 62-77. 8. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 2. Bp., 1894. 760., 822-823. 9. Csánki i. m. 760. 10. Kazáry i. m. 64. 11. Kazáry i. m. 64. 12. Kazáry i. m. 65.; H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok (XVI-XVII. század). Bp., 1970. 176. - Koppány Tibor: A castellumtól a kastélyig. Művészettörténeti Értesítő, 23, 1974, 4. 292. 193. jegyzet 13. A várkastély régészeti feltárását és falkutatását 1979-1986 közötti időben végeztük. A főépületet fokozatosan ürítették ki, így az erődfalak, az udvar és a 17. századi melléképület kutatása megelőzte a várkastély feltárását. A kutatás során eddig előkerült faragott kőanyag a Lapidarium Hungaricum Vas megyét feldolgozó - megjelenés alatt álló - kötetében nyert feldolgozást: „Jánosháza, ErdődyChoron kastély" címszó alatt. 14. Az épület mérete: 14,4 x 10,2 m. 15. B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Bukarest, 1973. 16. H. Takács i. m. 32., 198. 17. Koppány 1974, i. m. 285-298.; Koppány Tibor: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. Ars Hungarica, 12, 1984, 2. 183-232.; Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténete. Körmend, 1986.; Koppány Tibor: Ábragyűjtemény a Közép-Dunántúl reneszánsz építészetének alaktanához. OMvH Tervtár. Kézirat. 1986.; Koppány Tibor: Gastellumok a késő-középkori Magyarországon. In: Castrum Bene, 2. Várak a későközépkorban. Bp., 1992. 77-93. Ez nem a teljes publikált anyag csak néhány fontos munka említése. 18. Károlyi Antal: A zsennyei Sennyei udvarház. Vasi Szemle, 25, 1971, 3. 443-456.; Koppány Tibor: A zsennyei Sennyey-Bezerédi kastély és kutatása. Műemlékvédelmi Szemle, 7, 1997, 1-2. 115-130. 19. Koppány Tibor: A devecseri kastély kutatása. Építés- Építészettudomány. 15, 1983, 1-4. 261., 271. A devecseri és zsennyei udvarház műemléki kutatását Koppány Tibor végezte. 20. Régészeti kutatás folyt a következő későközépkori castellumokban: Bátmonostor, Békés, Egervár, Györké, Hédervár, Mogyoród, Nyírbátor Nyitrasimonyi, Ötvöskónyi, Sárospatak, Szécsény, Szegvár, Bp.-Nagytétény. - Koppány 1992, i. m. 81. 21. Vándor László: Zalai castellumok kutatásának eredményei. Castrum Bene, 2. Várak a későközépkorban. Bp., 1992. 203-216. 22. Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala Henszlmann halálától a milleneumig 1888-1891. Magyar Műemlékvédelem, 9. Bp., 1984. 33-34. - tévesen Nyitra megyei épületként feltüntetve, a törzsíven látható a Bars megye felirat - 1. kép 23. H. Takács i. m. 198. 24. Koppány 1983, i. m. 267. 25. Ilon Gábor - Sabján Tibor: 15. századi cserépkályhák Külsővatról. Ház és Ember, 5. Szentendre, 1989. 57-110. valamint Ilon Gábor - Sabján Tibor: XV. századi cserépkályhák Külsővatról. Pápai Múzeumi Értesítő, 2. Pápa, 1989. 77-140. A Külsővaton előkerült kályhák felállítási idejét 1453-1463 közé helyezték. Használatukat 1463-1529 közötti időre tették. Térképre vetítették elterjedési körzetüket, ezek szerint a következő helyeken találjuk e kályhákat: Szombathely, Vasvár, Zalaegerszeg, Sümeg, Sarvaly, Csabrendek, Óhíd, Nagyvázsony, Csepely, Veszprém, Pápóc. Az anyag restaurálása után a jánosházi kályha feldolgozását is tervezzük. 26. A várkastély helyreállítási terveit Schönerné Pusztai Ilona készíti. A 16-17. századi erődfalak és a melléképületek helyreállítás kiviteli munkálatait Gáspár László irányította. A falképeket Horváth Erzsébet tárta fel. (A felvételeket készítette: Barka Gábor és Mihalik Tamás.)