Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Körmendy József: Adalékok a felsőörsi Árpád-kori prépostsági templom kutatásának történetéhez. Naplójegyzetek

Tóth Sándor régész június 22-én kezdte meg a feltárást, noha a terv július 5-re volt ütemezve. A munkások: Pálfi Károly régi kipróbált szakember, N. Miklós gim­nazista balatonalmádi, Szabó Gyula általános iskola VII. osztályos felsőörsi diák. Gyuszival Sándor nagyon meg volt elégedve, mert nagyon ügyes és készséges segí­tőtárs volt a munkájánál. A kutatás célja: befejezni a torony alatti, az északi mellék­hajó és a főhajó megkezdett munkálatait. A torony alatti csontvázat, amely a déli díszsír előtt, felülről számítva a harma­dik rétegben feküdt, megbolygatták, illetve a koponyát elmozdították. A főhajóban a hátsó kispadok előtt, a torony lábától kb. 1,5 m távolságban észak-déli irányban húztak kutatóárkot. Az evangélium oldalon a középső pillérig kutattak. Több csontvázat találtak. Legértékesebb két gyermeksír lelete: a. nyak körül román stí­lusú ruhakapocs-pár; b. leányka bronz fejék, párta és ugyanitt bronz szoknyaalj dí­szítés. A leckeoldalon sziklába vágott sírokat találtak különösebb lelet nélkül, kb. 17. század. Ugyanitt kevés középkori téglapadló maradvány. Az északi mellékhajó szabálytalan kővel lezárt sírjának feltárása legutoljára maradt. A sírgödör maga Ár­pád-kori, de a benne talált csontváz 17. századi. Értékes leletek kerültek elő a főkapu előtt 1964-ben kiásott 5-6 m 3-nyi gödörből, amely úgy látszik a törmelékek eltakarítása céljára létesült. Volt benne nagyon sok cserépdarab, oszlopfőtöredék, levéldísz, ép oszlopfő sajnos nem került elő, továb­bá 6-8 különböző hosszúságú oszlopdarab egymásra szórva, 1 db sírzárókő 1/4 ré­sze: 1 nagy és 2 kicsi egyenlő szárú kereszttel. A jobb oldali keresztre szarvas-, őz­forma állat támaszkodik. A néhány üszkös gerenda a templomot ért tűzvészről ta­núskodik. A gödör keletkezésének időpontját sajnos nem lehetett megállapítani. Talán a Padányi Bíró Márton restaurációs idejéből származik. A főkapuban találtak egy kb. 120 cm hosszú oszlopot és még egy 30 cm-es da­rabot. Ezeket Erdei mérnök úr az északi mellékhajó homlokzati ikerablakába he­lyeztette sematikus talapzattal és oszlopfővel. Entz Géza és Dercsényi professzorok kifogásolták a behelyezést, mivel nem találtak rá hiteltérdemlő magyarázatot, ui. a jobb oldali ikerablak felső oszlopzáró köve egészen más természetű. így hát ki kel­lett venni és az elfogadott, vélelmezett formát visszaállítani. Kár!! Tóth Sándor ré­gész velük szemben az oszlopos formát tartja valószínűbbnek. Ehhez azonban még valami oszlopfő lelet kellene, melyet a még hátralévő ásatások eredményeiből re­méli megtalálni. Bár sikerülne. Július 13-án a régész kérésére a kóruson folytatódott a kutatás. Cél: megállapí­tani az eredeti szintet, megfejteni a homlokzat toronylépcső alatti mélyedés és a déli oldalon a mennyezet alatt húzódó téglasáv, valamint a főhajóba vezető diadal­ív téglabetéteinek titkát. A diadalív leckeoldali részén 2-3 m magasságban a tégla alól, fehér homokkő keretű szekrény (pastoforium) került elő, melynek kettős aj­taja lehetett. A déli oldalon a tégla kibontása boltozatív vállat sejtet, a homlokzati mélyedés pedig ajtót mutat. Az ajtósarkok nyoma egyértelműen megállapítható. Talán itt boltozott helyiség volt ajtóval és ebben volt a szentségház, a pastoforium. A nagy diadalív faragott kővel indul az evangéliumoldalon, téglával folytatódik, úgy látszik, az eredeti nyílás kisebb volt. Természetesen a titok megnyugtató meg­oldást még nem nyert. Az biztos, hogy az eredeti szint legalább 30 cm-rel alacso­nyabb volt a jelenleginél. A kutatás augusztus elején abbamaradt, mert Tóth Sándor régész házasodni ké­szült. Szeptemberben a belső restaurálási munkák is szüneteltek. A fő gondot most a külső bástyafalak rendbehozása képezte, hogy mire a fagyos idő beáll, azok elké­szüljenek. A keleti oldalon kezdték a bástya javítási munkálatait. Itt főleg hézagolási és fel­ső fedési munka folyt, mert a fal szilárdan állott. Először lezárták a keleti feljárót,

Next

/
Oldalképek
Tartalom