Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Sedlmayr János: A sopronhorpácsi késő román templom főhomlokzatáról. Elméleti rekonstrukciós kísérlet

A sopronhorpácsi késő román templom főhomlokzatáról Elméleti rekonstrukciós kísérlet SEDLM AYR JÁNOS Építészettörténeti könyveinkben általában megtalálható a sopronhorpácsi templom széles, bélletes kapuzatának leírása és képe, mint román kori építészetünk egyik kiemelkedő alkotása. A ma látható portale pedig csak az egykori főhomlokzatnak része, amely a pusztulás, bontás és barokk átalakítás után még fennmaradt. (1. kép) A hét oszloppárral gazdagon tagozott, nyomott ívekkel keretezett kapu mellett még néhány román korból származó részlet is látható, a nyugati homlokzat egészét azonban nehéz elképzelni. A szemlélőt és kutatót egyaránt foglalkoztatja az, hogy milyen is lehetett a kapu és a homlokzat egésze a megépítése idején? Erre vonatkozóan ez ideig nem készült elméleti (rajzi) rekonstrukció, a kutatóktól legfeljebb utalást olvashatunk. Alábbiakban kísérletet teszek e hiány pótlására, amely ugyan több bizonytalanságot tartalmaz, de meggyőződésem szerint így is előbbre viheti a főhomlokzat hitelesebb elméleti rekonstrukcióját. A Lapidarium Hungaricum sorozatában a sopronhorpácsi templomról és kőfaragványairól kiadvány készült. Ennek keretében kaptam megbízást több rekonstrukció kidolgozására és egy tanulmány megírására is, amely a templom román kori periódusaira vonatkozott.' A LAHU kötetek egyik érdeme, hogy a kőelemek részletes feldolgozása mellett járulékosan olyan kérdések megoldását is elősegíti, amelyek a kötetek közvetlen célját is meghaladják, mint amilyen a templom nyugati homlokzatának rekonstrukciója. Hozzá egyedi kőfaragványok nem tartoznak, így logikus az, hogy e kérdéssel a kiadvány nem foglalkozott. A „melléktermékként" készült kísérletemet azonban most továbbfejlesztve közreadom, amely talán építészettörténetünk számára hasznos lehet. Ezenkívül gyermekkorom színhelyének is adózni kívánok, hiszen „szülőfalum" templomának rejtélye már régóta mindnyájunkat foglalkoztatott. A templom román kori periódusairól A ma álló sopronhorpácsi templomból a jellegzetes román kori periódusok nehezen olvashatók ki. A kutató-helyreállító építész - ifj. Dümmeiiing Ödön - az emlék kialakulására, illetve fejlődésére kilenc periódust határozott meg, ezen belül öt román korit." Ettől némileg eltért a régész Nováki Gyula véleménye. A LAHU-ba írt tanulmányomban én három fontos román kori periódust különítettem el: LA 12. századi egyhajós, félkóríves szentélyű, kisméretű templomot. 2. A 13. század elején épült rendi (Ágoston- illetve premontrei), kelet és nyugat felé megnövelt egyhajós, oldalkápolnával gazdagított templomot. 3. A 13. század má-