Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában
42. Vö. 16-17., 36. jegyzet. Feltűnő mindenesetre, hogy a normann ornamentika fő hazai előfordulásai táján ott találhatok a hengertagos hevederek is: Gyulafehérvárott (Entz 1958, 89-90.; Tóth 1983, 418-419.), Sopronhorpácson (azonos motívum: Bazsó 172., 174. kép, 34., 43., 107.), Lebenyben (déli kapu: Gerevich XXXIX. t.; Dercsényi 1972, 119-120. kép; Marosi 399. kép), Jakon (főapszis ablakai, nyugati kapu: uo. LXIX-LXX., LXXII. t.; 128., 134. kép; 402., 435. kép; Bogyay 29-32., 42., 50-54.). 43. Ld. pl. Greischel, Walter: Der Magdeburger Dom. Berlin, 1929. 23. kép, 16., 36. (hengertagos hevederek, 1209 után); Mrusek, Hans-Joachim - Beyer, Klaus G.: Drei sächsische Kathedralen. Dresden, 1976. 109-116. kép, 126-127., 129. (nyolcoszlopos pillérkötegek, Naumburg, jóval 1207 után). Enlart, Camille: Origines françaises de l'architecture gothique en Italie. Paris, 1894. 165-167., 169170., 173.; Wagner-Rieger, Renate: Die italienische Baukunst zu Beginn der Gotik. 2. Graz - Köln, 1957. 58. kép, 134-136. (Hengertagos hevederek és rokon típusú kötegpillér-alakzat, Barletta, S. Sepolcro, 12. század vége.) A kora gótikus formák szétszóródásának egyik legelső jele az esztergomi palotakápolna. Nyolcszögű pillérek kora gótikus jellegű támváltásos rendszerben, Casanova, ciszterci templom, 1170 tája után: uo. 1. 1956. 61-62., 70-73. (vö. Marosi 71.). A sarokhengertagos heveder első példái a Rajnavidéken, 1200-1220 tájáról: Bonn, Münster (Meyer-Barkhausen, Werner: Das grosse Jahrhundert kölnischer Kirchenbaukunst. Köln, 1952. 122-123. kép, 80-89.), Limburg a. d. Lahn, Stiftskirche (pl. Busch, Harald: Germania Romanica. Wien - München, 1963. 214-216. kép - vö. Marosi Ernő: A középkor művészete. 1. Bp., 1996. 99/1. kép, 176-177.). 44. Deutsche und französische Kunst im Mittelalter. 1-2. Marburg a. d. Lahn, 1922-1923. (Magyarországról ld. főleg 2.: 151-163.). Osztrák szempontú kritikájához ld. pl. Schwarz, Mario: Der W T eg normannischer Dekorationsformen in der Bauplastik nach Österreich. In: Forschungsfragen der Steinskulptur der Arpadenzeit in Ungarn. Red. von Jenő Fitz. Székesfehérvár, 1979. 79-80. 45. CsemegiJózsef: A budavári főtemplom középkori építéstörténete. Bp., 1955. 70. kép, 39., 43., 45-46., 49-50., 82-83., 94., 145-146. A normann dekoráció itt is előjött, a kereszthajó déli kapuján (ld. uo. 33. kép, 63-64.; vö. 42. jegyzet). A pillérkötegek nyolcszögű talpon álltak, mint Vértesszentkereszten (vö. 29. jegyzet). Orrlemezes körtetaggal zárt, átlósan tagozott hevederíveket Franciaországban, úgy tűnik, Reimsben alkalmaztak először, 1211 után (Kimpel - Suckale 285-286. kép, 277., 532-533.). 46. MMT 8.: 132., 139-140. Vö. Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása. 1. Az Egri Múzeum Évkönyve, 10. Eger, 1973. 5., 43-44. kép, 159., 163. (A 2., 3., 9., 10. felvétel: OMvH Fotótár. Az L, 11., 12., 13. rajz: OMvH Tervtár.)
